Skip to main content

Az Egyensúly Intézet szakpolitikaalkotó munkája keretében a levegőtisztaság, a klímasemlegesség és a zöld átállás eléréséről is megfogalmazott már javaslatokat, illetve közölt háttértanulmányokat. Különösen fontos, hogy munkánkkal az ország egészét segítsük. Törekszünk arra, hogy az eredményeink a fővároson kívül is hasznosulhassanak, illetve, hogy a döntéshozókon kívül a piaci szereplők nagyon széles körével is egyeztessünk. Ennek érdekében az elmúlt hetekben az autóipar, a mobilitási és az építésgazdasági szektor meghatározó szereplőivel találkoztunk.

 

TÉNYEK A LEVEGŐTISZTASÁGRÓL, KLÍMASEMLEGESSÉGRŐL, AZ UNIÓS ÉS A NEMZETI KLÍMACÉLOKRÓL

  1. Légszennyezés következtében évente 12-13 ezer ember hal meg Magyarországon, pedig ez elkerülhető lenne a levegőminőség javításával. 

  2. Az EU tagjaként Magyarország célul tűzte ki, hogy vállalja a klímasemlegesség elérését 2050-ig. A magyar Országgyűlés 2020-ban fogadta el a klímavédelemről szóló törvényt, aminek jegyében 2030-ra 40%-kal tervezi csökkenteni az országos üvegházgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. 

  3. Ezekhez az egymáshoz is kapcsolódó témákhoz az Egyensúly Intézet több szakpolitikai javaslatot is megfogalmazott.

KONZULTÁCIÓK AZ ÉRINTETT TERÜLETEK MÉRTÉKADÓ VEZETŐIVEL 

Magyarországon az épületszektor felelős a klímaváltozást okozó üvegházgázok kibocsátásának nagyjából harmadáért, a közlekedés pedig a kibocsátások nagyjából negyedéért. Ha a végső energiafelhasználást nézzük, akkor is hasonló kép rajzolódik ki, nagyjából a negyede a közlekedéshez, harmada pedig az épületszektorhoz kapcsolódik. E két szektor kezelése óriási energia-megtakarítási és kibocsátás-csökkentési lehetőségeket rejt magában, amelyeket érdemes kiaknázni annak érdekében, hogy az ország – európai uniós vállalásainak is megfelelően – klímasemlegessé váljon 2050-re. 

Az Egyensúly Intézet külön ezeket a szektorokat érintő javaslatokat is megfogalmazott már, most pedig 

az épület- és mobilitásszektorokban érintett vállalatok vezetőivel, tulajdonosaival és politikai döntéshozókkal szerveztünk konzultáció sorozatot.

A 2022. szeptember-októberi eseményeken 5 különböző helyszínen több mint 200 érintettel találkoztunk.

A konzultációk fontos célja, hogy

  1. a résztvevők megismerjék az Egyensúly Intézet szektorukat érintő klímapolitikai javaslatait, a területükön várható változásokat, intézkedéseket és lehetőségeket;

  2. a visszajelzések alapján

    • döntéshozók segítségével alkothassunk képet a legfontosabb helyi kihívásokról és kitörési lehetőségekről, illetve

    • olyan szakmapolitikai ajánlások készüljenek, amelyek egyszerre szolgálják hazánk klímasemlegességének elérését, és veszik figyelembe az érintett szervezetek szakmai álláspontját.

EGY ASZTALNÁL ELISMERT SZAKÉRTŐKKEL

Az Egyensúly Intézet javaslatait Csernus Dóra, az intézet vezető környezet- és klímapolitikai szakértője mutatta be, kiemelve a tágabb kontextus fontosságát. 

,,A kibocsátások csökkentése nem egy önmagáért való cél, hanem egy eszköz, aminek használata mindannyiunk érdekében áll. A vezetőkkel való egyeztetés lehetővé teszi a célok támogatásának növelését és az eszközök finomítását.

Az autóipari vezetőkkel tartott beszélgetésen, illetve a mobilitási szektor döntéshózóinak szervezett fórumon 

Botos Barbara, klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövet 

tartott előadást, és segítette a szabályozói környezet megértését, az építésgazdaság vezetőivel pedig a szektorral kapcsolatos tudományos álláspontot 

Ürge-Vorsatz Diana, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Harmadik Munkacsoportjának alelnöke 

ismertette. 

A Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferencia keretében zajló konzultáción 

Dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár 

hangsúlyozta, hogy azonnali lépésekre van szükség.

Eppel János, az eseményeket partnerséggel támogató Vállalkozók és Munkavállalók Országos Szövetségének az elnöke hangsúlyozta, hogy

,,Mára a fenntartható fejlődés és a klímasemlegesség elérése, illetve annak a támogatása az egyik legfontosabb globális és lokális célkitűzéssé vált, főként, ha a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetben vizsgáljuk.”

KONSZENZUSKERESÉS A SZAKPOLITIKAI JAVASLATOKBAN KÖVETKEZZEN A MEGVALÓSÍTÁS!

A jelenlévő döntéshozók, vállalatvezetők az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatai közül többet megtárgyaltak. A következőkkel vagy minden jelenlévő vagy a jelenlévők többsége egyetértett.   

  • A klímasemlegesség felé vezető úton (az energiahatékonyság növelése és a kibocsátások csökkentésének elősegítésében) nélkülözhetetlen: 

  1. a politikai akarat: kiszámítható jogszabályi környezet; 

  2. az ütemezett, hosszabb távon tervezhető támogatáspolitika; 

  3. a társadalmi szemléletváltás és annak a támogatása.

  • Mostantól évente legalább 100.000 lakás mélyfelújítására van szükség, ez klímavédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontból is előnyös. 

  • A szűkösen elérhető építőipari anyagok és humánerőforrás miatt a hangsúly kerüljön át az új építésről a felújításra! Ehhez többek közt át kell alakítani a jelenlegi adózási rendszert, amely az új építést támogatja.

  • Az építőipar humánerőforrás-igényének kielégítése céljából a legmodernebb szemlélet átadását szolgáló oktatási reformra van szükség az alacsonyan képzettektől a magasan képzett szakemberekig.

  • Választási ciklusokon átívelő épület-energiahatékonysági támogatási programra van szükség, melyben vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes hitel és egyéb, innovatív finanszírozási formák is helyet kapnak.

  • A lakóingatlanok állapotának a mielőbbi felmérése elkerülhetetlen. 

  • Fel kell újítani, és be kell vonni az önkormányzati tulajdonban lévő, üresen álló lakásokat a bérlakás-programba.  

  • Be kell tiltani a lignittüzelést! Alacsony a fűtőértéke, ellenben rendkívül szennyező.

  • A városok szétterülése ellen ható, a fenntartható közlekedésre és az épületek felújítására vonatkozó programokat kiemelt fontosságúnak kell tekinteni.

  • Állami támogatással valósítsuk meg, hogy 2030-tól csak e-taxik közlekedhessenek Magyarországon! A jelenlévők javaslatai alapján a 2030 lehet, hogy túl távoli időpont, és a javaslat kiterjeszthető lenne akár a kishaszongépjárművekre, illetve a hivatali, kormányzati és önkormányzati autókra is. 

  • Fejleszteni kell az e-autókhoz kapcsolódó infrastruktúrát, különösen a gyorstöltő-hálózatot, de a szervizelési hálózatot is újra kell gondolni! 

  • Roncsbeváltó programot kell indítani, és tiltani kell a legszennyezőbb autók behozatalát! Az új autók kibocsátás-csökkenése fontos, de eltörpül a nagyjából 4 milliós autóflotta mellett, ezért a legszennyezőbb autókat ki kell valahogy venni a rendszerből. A résztvevők kiemelték az ehhez szükséges feltételeket: 

  1. a döntéshozói akaratot (az iparági szereplőkkel való egyeztetésre és a jogszabályalkotásra vonatkozóan);

  2. a hulladékfeldolgozási-kapacitások bővítését;

  3. a lakosság edukálását, a motivációk alakítását, hogy az autótulajdonosok ne a roncsok illegális lerakását, hanem azok lecserélését válasszák.

  • Legyenek a városokban alacsony kibocsátású, más néven tiszta zónák! 

EGYÉB ÉRTÉKES FELVETÉSEK

A konzultációkat azért tekintjük a párbeszéd különösen fontos fórumainak, mert valóban megfontolandó és javaslatokba is beépíthető észrevételek is elhangzanak. 

Magyarországon a közlekedési szektor üvegházgáz-kibocsátásai folyamatosan nőnek, és a technológia-váltás önmagában nem fogja biztosítani a célok elérését, a közlekedéshez való viszonyunkat egyéni, közösségi és piaci/vállalati szinten is meg kell változtatni. Ehhez szemléletváltásra van szükség és arra, hogy az éghajlati terhelést is beépítsük a költségekbe. Csak így tud megfelelő választ adni a társadalom és a piac.

Az épületszektorban jelenleg hiányoznak az alternatív építési módokhoz kapcsolódó fontos ösztönzők, amelyek az intézményi szereplőket és a lakosságot is nyitottabbá tennék az új típusú építési és felújítási technológiák iránt. Ki kell dolgozni új szabványokat és tűzvédelmi előírásokat, melyek a kor szellemének és az újabb kutatásoknak, tapasztalatoknak megfelelően kezelik az alternatív, alacsony kibocsátású építőanyagokat és építési technológiákat. A felújítások támogatása, az új építések visszaszorulását eredményező intézkedések vagy akár az új szabványok uniós szintről is érkezhetnének. 

A kutatás-fejlesztés finanszírozása egy fontos ellentmondást szüntetne meg: az alapanyaggyártók addig nem fektetnek jelentős összeget kutatás-fejlesztésbe és új típusú alapanyagok gyártásába, míg nem lesz elég nagy rá az igény, ugyanakkor az igény nem nő meg jelentősen addig, amíg nincsenek működő alternatív, alacsony kibocsátású technológiák.

A zöld átállást általában forráshiányos területnek tekintjük. Ugyanakkor a beruházók az egyre inkább terjedő ESG-követelmények miatt keresik a zöld beruházási lehetőségeket, és az épületenergetikai felújítás egy erre alkalmas terület lehetne. A villamosenergia-, földgáz- és üzemanyag-kereskedők számára pedig az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben fennálló feladataik miatt lehet vonzó az épületek felújításában vállalt szerep. Ezeket a lehetőségeket fontos kiemelni.

VALÓDI EREDMÉNYEK

Az Egyensúly Intézetnek két hónap alatt több mint 200 jelentős ágazati szereplővel, döntéshozóval és szakértővel sikerült egyeztetnie olyan szakpolitikai kérdésekről, amelyek az elmúlt időszak gazdasági és geopolitikai eseményei miatt már nem csak a levegőnk minősége, a fenntarthatóság és a klímasemlegesség miatt kiemeltek. 

Fontos eredménynek tekintjük, hogy mérhető elmozdulás látható az érintettek elköteleződésében. A kis- és közepes méretű vállalatok is egyre nyitottabbak a megújuló energiaforrások használatára, az energetikai korszerűsítésre, az edukációra, e-infrastruktúra bővítésre és a fenntartható működést segítő humán erőforrás bevonására. 

A konzultációsorozat megerősítette az Egyensúly Intézet azon jövőképét, hogy Magyarország sikere szempontjából kulcsfontosságú a jövőorientált, szakpolitikai párbeszéd különböző hátterű, szakértelmű, értékrendű döntéshozók és szervezetek között.