Hogyan legyünk gazdagabbak?
Az Egyensúly Intézet javaslatai a magyar gazdasági növekedés dinamizálására
Magyarország ma az Európai Unió legszegényebb tagállamai közé tartozik. A magyar gazdaságban azonban jóval több lehetőség rejlik. Célunk az, hogy jó gazdaságpolitikával, a magyar gazdaság dinamizálása révén hazánk 2030-ra az EU gazdagabb országai közé tartozzon.
Az elmúlt bő másfél évtizedben a magyar gazdaság mintegy 30 százalékkal teljesített alul a lehetőségeihez képest. Ha nem változtatunk, a nemzetközi környezet romlása, a munkaképes korú lakosság csökkenése és a technológiai fejlődés miatt felzárkózás helyett a leszakadás fokozódására számíthatunk.
A magyar állam ma nagy és nagyon aktív, de rossz teljesítményt nyújt. Költségvetésünk szerkezete a növekedés ellen hat, a bérek adóterhei nemzetközi összehasonlításban magasak, az adórendszer pedig rosszul célzott és kiszámíthatatlan. A korrupció a gazdaságot sújtó adóként, az államadósság és az infláció a túl magas kockázati felárral fogja vissza a növekedést; az állami finanszírozás pedig torz ösztönzőket épít a piacba. Mindez a magyar gazdaság rugalmasságát és válságállóságát is csökkenti.
2030-ra hozzunk létre papírmentes, digitalizált, szolgáltató államot, amely képes növekedésbarát környezetet működtetni! Az áfavisszatérítés azonnalivá tétele nagyszabású és „olcsó” gazdaságélénkítő hitelprogrammal érne fel. A tulajdon biztonságának erősítése érdekében átfogóan meg kell reformálni a csődeljárás és a felszámolások rendszerét.
Az átláthatóság növelése érdekében meghatározott értékhatár felett csak a nyilvános Nemzeti Szerződéstárba feltöltött adásvételi és opciós szerződések legyenek érvényesek! Emellett az összes, a nemzetbiztonságot közvetlenül nem érintő állami szerződésnek és számlafizetésnek is nyilvánosnak kell lenne.
Legyen készpénzmentes a magyar gazdaság! Magánszemélyek és cégek egyaránt elektronikus fizetési módokat használjanak! Ennek érdekében 2030-ra legalább felére kell visszaszorítani a feketegazdaságot és az adóelkerülést segítő készpénzhasználat arányát – de úgy, hogy azzal ne a legszegényebbeket sújtsuk. A készpénzfelvételt és -befizetést meghatározott értékhatár felett kell nagyobb illetékkel sújtani. Ingatlan vagy egyéb nagy értékű jószág vásárlásakor készpénzfizetés esetén legyen kötelező igazolni a források eredetét az adóhatóság felé! 2030-ra az állam kizárólag elektronikusan utalja a nyugdíjakat és a szociális transzfereket!
A „rossz”, vagyis visszaszorítandó dolgokat adóztassuk a „jó”, vagyis az értékteremtést szolgáló tevékenységek helyett! Az átlagbér adóékét csökkentsük az OECD-átlagra, 36%-ra! Az Európai Unión belül támogassuk az importra kivetett karbonadó bevezetését, amely nemcsak az áru saját kibocsátására, de előállításának környezeti terhelésére is vonatkozik!
Bontsuk két pillérre a nyugdíjellátást! Az új nyugdíjrendszernek legyen egy, a nyugdíjkorhatártól mindenkinek járó és azonos értékű nyugdíjat biztosító szolidaritási pillére, valamint egy, a személyes megtakarítási számlákra és rugalmasan választható nyugdíjkorhatárra épülő megtakarítási pillére! Ezáltal ösztönözhetjük a foglalkoztatást, ami részben ellensúlyozhatja a munkaképes korú lakosság arányának csökkenését.
Töröljük el a vissza nem térítendő vállalati támogatások drága és versenytorzító intézményét! Segítsük elő magyar tulajdonú „nemzetközi bajnokok” megerősödését a gazdaságban! Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy kinőhessenek magyar többségi tulajdonú, a nemzetközi piacon is versenyképes, innovatív nagyvállalatok. Az állam akkor teheti a legtöbbet ezért, ha konkrét szereplők helyett az innovációt, a valós teljesítményt és az ösztönző versenykörülményeket támogatja. Az államnak abban is fontos feladata van, hogy segítse a magyar tulajdonú „nemzetközi bajnokok” sikeres külföldi terjeszkedését.
