Skip to main content

A gazdasági szereplőkkel folytatott vidéki konzultációsorozatunk tapasztalatait beépítettük a tavaly megjelent, Hogyan legyünk gazdagabbak címet viselő szakpolitikai javaslatunkba.
Ez a háttértanulmány az Egyensúly Intézet 2021 márciusában megjelent, azonos című szakpolitikai elemzésének bővített változata. A diagnózis felállításához és a megoldási javaslatok megfogalmazásához felhasználtuk annak a konzultációsorozatnak az eredményeit, amelynek keretében 2021 végén és 2022 elején kétszázötven, az ország közepes és nagyobb településeit képviselő gazdasági szereplővel (családi kisvállalkozóktól a közepes vállalkozások képviselőin át a legnagyobb hazai tulajdonú és multinacionális vállalatok vezetőiig) egyeztettünk a hazai vállalkozói környezetet jellemző gyakorlati problémákról és ezek lehetséges megoldásairól.
A javaslatcsomag bevezetőjében az Egyensúly Intézet kiemeli, hogy az elmúlt évek gazdasági növekedése ellenére Magyarország továbbra is az Európai Unió legszegényebb tagállamai közé tartozik. A magyar gazdaságban azonban jóval több lehetőség rejlik. Az Egyensúly Intézet gazdaságpolitikai javaslatcsomagjának célja ezért, hogy a magyar gazdaság dinamizálása révén hazánk 2030-ra az EU gazdagabb országai közé tartozzon.
A tanulmány rámutat arra, hogy ha nem változatunk, a nemzetközi környezet romlása, a munkaképes korú lakosság csökkenése és a technológiai fejlődés miatt a következő tíz-tizenkét évben GDP-nk növekedési üteme várhatóan lassulni fog; vagyis jelenlegi teljesítményünk nem lesz elég ahhoz, hogy kiemelkedjünk a legszegényebb EU-s országok csoportjából.
Mindezek alapján az Egyensúly Intézet számos javaslatot megfogalmazott, melyek a következő évtizedben dinamizálhatják a magyar gazdaságot. Néhány kulcselem a javaslatok közül:

  • 2030-ra hozzunk létre papírmentes, digitalizált, szolgáltató államot, amely képes növekedésbarát környezetet működtetni! Az áfavisszatérítés azonnalivá tétele nagyszabású és „olcsó” gazdaságélénkítő hitelprogrammal érne fel. A tulajdon biztonságának erősítése érdekében átfogóan meg kell reformálni a csődeljárás és a felszámolások rendszerét.
  • Az átláthatóság növelése érdekében meghatározott értékhatár felett csak a nyilvános Nemzeti Szerződéstárba feltöltött adásvételi és opciós szerződések legyenek érvényesek! Emellett az összes, a nemzetbiztonságot közvetlenül nem érintő állami szerződésnek és számlafizetésnek is nyilvánosnak kell lenne.
  • Legyen készpénzmentes a magyar gazdaság! Magánszemélyek és cégek egyaránt elektronikus fizetési módokat használjanak! Ennek érdekében 2030-ra legalább felére kell visszaszorítani a feketegazdaságot és az adóelkerülést segítő készpénzhasználat arányát – de úgy, hogy azzal ne a legszegényebbeket sújtsuk.
  • Igazítsuk valutánk árfolyamát a gazdaság ciklusosságához! A forint folyamatos leértékelődési pályája rombolja a piaci bizalmat, drágítja az állami finanszírozást és bünteti a hazai tulajdonú kis-és középvállalkozásokat, ezért lenne szükséges a ciklusossághoz kötni árfolyamát, mellyel hosszú távon tartalékot képezhetünk, illetve versenyképesebb pénzügyi környezetet teremtünk.
  • A „rossz”, vagyis visszaszorítandó dolgokat adóztassuk a „jó”, vagyis az értékteremtést szolgáló tevékenységek helyett! Az átlagbér adóékét csökkentsük az OECD-átlagra, 36%-ra! Az Európai Unión belül támogassuk az importra kivetett karbonadó bevezetését, amely nemcsak az áru saját kibocsátására, de előállításának környezeti terhelésére is vonatkozik!
  • Bontsuk két pillérre a nyugdíjellátást! Az új nyugdíjrendszernek legyen egy, a nyugdíjkorhatártól mindenkinek járó és azonos értékű nyugdíjat biztosító szolidaritási pillére, valamint egy, a személyes megtakarítási számlákra és rugalmasan választható nyugdíjkorhatárra épülő megtakarítási pillére! Ezáltal ösztönözhetjük a foglalkoztatást, ami részben ellensúlyozhatja a munkaképes korú lakosság arányának csökkenését.
  • Töröljük el az egyedi kormánydöntésen alapuló vissza nem térítendő vállalati támogatások drága és versenytorzító intézményét! Segítsük elő magyar tulajdonú „nemzetközi bajnokok” megerősödését a gazdaságban! Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy kinőhessenek magyar többségi tulajdonú, a nemzetközi piacon is versenyképes, innovatív nagyvállalatok. Az állam akkor teheti a legtöbbet ezért, ha konkrét szereplők helyett az innovációt, a valós teljesítményt és az ösztönző versenykörülményeket támogatja. Az államnak abban is fontos feladata van, hogy segítse a magyar tulajdonú „nemzetközi bajnokok” sikeres külföldi terjeszkedését.
  • Rövidtávon segítsük az alacsony jövedelműek ingázását, és emeljük az álláskeresési járadék maximális hosszát 3-ról 10 hónapra! A járadék minimális havi összege érje el a nettó minimálbér 90 százalékát, a felső plafon pedig emelkedjen a minimálbér 150 százalékára.

A javaslatcsomag és háttértanulmány itt érhető el.