Skip to main content

Már az állam működésére is kihatással van, hogy egyre rosszabb a hazai oktatás helyzete. Az egyre kevesebb diplomás szaktudásának színvonala is csökken, és ez a közszolgáltatások működésében is érzékelhető. Ráadásul az állami és a versenyszféra között évről évre csak bővül a keresetek különbsége, egyre inkább romlik az a humán állomány, amivel a magyar államot működtetni kellene.

A G7 Podcastban két frissen elkészült, a magyar állam működésével foglakozó tanulmány alapján azt vizsgálták meg a vendégek, hogy nemzetközi összehasonlításban mik az állami működés fő kihívásai, és hogyan élik ezt meg a felhasználók, azaz a magyar állampolgárok.

 

A Policy Solutions a Friedrich-Ebert-Stiftunggal közösen Mérlegen az állam: A közszolgáltatások helyzete és jövője a magyarok szemében címmel megjelent, ezer fős, reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatásra épülő elemzése a magyar emberek véleményét mérte fel. Az Egyensúly Intézet, független szakpolitikai agytröszt Hogyan tegyük hatékonyabbá az államot? címmel közreadott tanulmánya a magyar állam működését mutatja be adatokkal alátámasztva, és ad szakpolitikai javaslatokat.

A magyar állam mérete a közepesnél kissé nagyobbnak mondható európai összehasonlításban, amit a kiadások GDP-arányos mértékével szoktak mérni. Nem az a probléma, hogy sokat vagy keveset költ az állam, hanem hogy A magyar államra az jellemző, hogy túlmozgásos, ahol nem nagyon lenne szerepe, és kevesebbet vállal, ahol lenne szerepe. Nálunk európai összehasonlításban rendkívül alacsony az emberi erőforrásba való befektetés – emelte ki a problémákat az állami kiadásokkal kapcsolatban Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.

Az epizód ide kattintva elérhető.