A demokrácia stabil működéséhez és az állampolgárok hatékony önérdek-érvényesítéséhez meghatározott normákra, viselkedési mintákra, attitűdökre és készségekre van szükség. Senki sem születik állampolgárnak – az ehhez szükséges készségeket és információkat a szocializáció során sajátíthatjuk el, ennek pedig elsődleges terepe a közoktatás.
Az állampolgári nevelés/demokratikus készségek fejlesztése ennek ellenére egészen 2020-ig nem intézményesült önálló tantárgyként. A 2020-as Nemzeti alaptanterv az állampolgári ismereteket, önálló, de tematikailag túlzsúfolt és alacsony óraszámban tanított tárgyként vezette be a 8. és a 12. évfolyamon, miközben sem az intézményrendszert, sem a pedagógusokat nem készítették fel az új feladat ellátására.
Az állampolgári ismeretek oktatásának jelenlegi modelljével kapcsolatban legalább öt átfogó probléma merül fel: az alacsony óraszám, a megfelelően felkészített pedagógusok hiánya, a módszertani előkészítés elmaradása, az iskolák hierarchikus, tekintélyelvű működése, valamint az intézményi és pedagógusi autonómia hiánya.
