A demokrácia stabil működéséhez és a választók hatékony önérdek-érvényesítéséhez meghatározott normákra, viselkedési mintákra, attitűdökre és készségek egész halmazára van szükség. Ezek közvetítése elsősorban a közoktatás feladata.
A demokratikus készségek fejlesztése ennek ellenére ma sem megoldott hazánkban. A 2020-as Nemzeti alaptanterv az állampolgári ismereteket önálló, de tematikailag erősen túlzsúfolt és alacsony óraszámban tanított tárgyként vezette be a 8. és a 12. évfolyamon. Ám sem az intézményrendszert, sem a pedagógusokat nem készítették fel az új feladat ellátására.
Az állampolgári ismeretek oktatásának jelenlegi modelljével kapcsolatban legalább négy probléma felmerül: az alacsony óraszám, a megfelelően felkészített pedagógusok hiánya, a közoktatás frontális jellege, valamint az iskolák tekintélyelvű működése.
A demokratikus nevelés reformjához meg kell határozni, milyennek képzeljük a „jó állampolgárt”. Kimeneti célként olyan emberképet kell meghatároznunk, amelynek része
- az állampolgári autonómia/önvezérlés képessége,
- a differenciált ítéletalkotás képessége,
- az érvelési készségek és a demokratikus vitakultúra magabiztos használata,
- a kíváncsiság és a világra való nyitottság,
- az empátia és a szociális készségek,
- az állampolgári felelősségtudat és a normakövetés,
- az együttműködés képessége.
A teljes oktatáspolitikai javaslatcsomag ide kattintva érhető el.
