Hogyan csábítsuk haza a külföldre vándorolt magyarokat?
Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatai a külföldön munkát vállalók hazatelepülésének elősegítéséről
A hazai elvándorlás hatással van a gazdasági növekedésre, a társadalmi ellátórendszerek fenntarthatóságára, az alkalmazható munkaerő jelenlétére, az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázására is. A probléma érzékelhető jelentőségéhez képest igen keveset tudunk a tartós külföldre áramlás valódi mértékéről és a magyar gazdaságra gyakorolt részletes hatásairól.
Az egyre feszesebbé váló magyar munkaerőpiac szempontjából számottevő mértékű tartalékok rejtőzek az európai magyar diaszpórában, ezek kiaknázásának legnagyobb akadálya azonban a tényalapú, kellően átfogó ismeretek hiánya.
Az EU nagyobb célországai 2010 után fokozatosan feloldották a 2004-ben csatlakozott tagállamok polgárait is érintő munkaerőpiaci korlátozásokat. 1990-ben közel 400 ezer magyar élt életvitelszerűen külföldön – ez a szám 2023-ra már 770 ezerre növekedett.
Az aktív korú (20 –64 éves) magyarországi kivándorlóknak a korosztályukhoz viszonyított aránya 2010 és 2020 között több mint háromszorosára emelkedett: 2020- ban 4,4 százalék volt (260 ezer fő), de a koronavírus-járványt megelőzően, 2017-ben már elérte az 5,6 százalékot is, ami 339 ezer munkaképes korú kivándorlót jelentett. Az európai országokban munkát vállalók a hazai 4,7 millió foglalkoztatott 7 százalékát teszik ki.
A külföldre távozók három legvonzóbb célpontja Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria – egyedül e három országban összesen mintegy 281 ezer magyar él és dolgozik.
A külföldön dolgozó magyarok 2013 óta évente átlagosan a GDP 2–3 százalékának megfelelő forrást utaltak haza, ami a Magyarországnak kifizetett európai uniós források összegével mérhető össze. 2016-ban érkezett a legtöbb hazautalás, elérve a bruttó nemzeti össztermék 3,6 százalékát, de ez a szám még a koronavírus járvány idején, 2021-ben is a GDP 1,9 százaléka volt.
A külföldön munkát vállaló magyarok körében végzett kérdőíves felmérés adatai alapján a kivándorlás fő okai: a külföldön elérhető magasabb fizetés, a bizonytalan, kiszámíthatatlan otthoni jövő, a hazai politikai helyzet negatív megítélése, a honfitársak mentalitásával való elégedetlenség, valamint az anyagi problémák. A hazaköltözés ellen ható fő motivációk: az alacsony fizetés, a gazdasági bizonytalanság, valamint a külföldi élettel való általános elégedettség.
A hazaköltözés irányában hat ugyanakkor a szociális kapcsolatok hiánya és a honvágy, illetve sokak esetében az álláskeresés nehézségei és a jövedelmi várakozások teljesülésének elmaradása.
A külföldön élők nagyjából öthatoda nem vagy legfeljebb a nagyon távoli jövőben tartja valószínűnek a hazatérést, ám mintegy 15–17 százalék azt tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő 5–10 évben hazaköltözzön.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint 2028-ra a külföldön élő magyarok létszáma 770 000-ről 750 000-re, míg hazautalásaik összege a GDP 2,2 százalékáról 1,4 százalékra fog csökkenni. A 2004 után elsősorban munkavállalási célból kivándorolt, aktív korú állampolgárok 10 százalékának hazatérése 2028-ig évi 0,02–0,12 százalékpontos, 25 százalék hazatérése 0,05–0,3 százalékpontos, míg 33 százalék hazatérése 0,06–0,45 százalékpontos növekedési többletet eredményezne.
Az Egyensúly Intézet számításai szerint 2028-ig a különböző hazatérési forgatókönyvek megvalósulása esetén akár 300–1500 milliárd forinttal növekedhetne a magyar GDP nominális értéke.
Az Egyensúly Intézet azt javasolja, hogy a külföldön élő, hiányszakmákban dolgozó munkavállalókat foglalkoztató vállalatok kapjanak egyszeri hazatérési támogatásra és/vagy bérkiegészítésre fordítható támogatást, ha az érintettek vállalják, hogy meghatározott ideig Magyarországon fognak dolgozni. Az állam emellett ösztönözze adókedvezményekkel a külföldről hazatért mag yar munkavállalók foglalkoztatását a hazai kkv-knál!
Az állam működését gyorsabbá és költséghatékonyabbá kell alakítani. 2030-ra teremtsük meg a papírmentes, digitális államot! Tegyük automatikussá az adatátvitelt az állami szervek között! Váljék tilossá, hogy az állami szervek olyan dokumentumokat kérjenek a polgároktól, amelyeket egy másik állami szervtől is lekérhetnek!
Az Egyensúly Intézet szerint be kell vonni a foglalkoztatási programokba a visszatérő magyarokat, akár célzott programokkal, akár a visszatérők integrációjával a meglévő munkaerőpiaci programokba, képzésekbe. Az állam emellett célzott eszközökkel (ingyenes nyelvtanfolyammal, szociális, munkapiaci továbbképzési programokkal) segítse a családtagok beilleszkedését a magyarországi közegbe!
Az Egyensúly Intézet javasolja, hogy a nagyobb hatékonyság érdekében a magyar állam vonja be a hazatérési programjaiba a nagyobb célországok magyar közösségeinek szervezeteit, egyesületeit! A magyar állam és a legnagyobb magyar munkaadók az Erasmus+ programon keresztül vegyék fel a kapcsolatot az európai célországok felsőfokú oktatási intézményeivel!
Az Egyensúly Intézet javasolja, hogy a hazahívó kommunikáció általános országimázskampány helyett érdemben reagáljon a külföldön munkát vállalók élményeire és igényeire, hangsúlyozza a hazatelepülés anyagi és karrierépítési előnyeit!
Az állammal partnerségben a hazai nagyvárosok kapcsolódjanak be aktívan a hazatérési programok szervezésébe! A valamilyen nagyobb beruházás vagy fejlesztés kapcsán jelentősebb szektorális munkaerőhiánnyal küzdő nagyvárosok indítsanak célzott kampányokat a nagyobb célországokban az érintett ágazatokban dolgozók hazacsábítása érdekében!
