1990-ben közel 400 ezer magyar élt életvitelszerűen külföldön. Ez a szám 30 év alatt jelentős mértékben megugrott, így 2023-ban már hozzávetőleg 770 000 magyar élt a világ különböző országaiban. A hazai elvándorlás mértéke nem csak demográfiai szempontból fontos: hatással van a gazdasági növekedésre, a társadalmi ellátórendszerek fenntarthatóságára, az alkalmazható munkaerő jelenlétére, az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázására is. Emellett a külföldön dolgozó magyarok által minden évben hazautalt pénzösszeg nagyságrendje a Magyarországnak évente kifizetett uniós források összegével mérhető össze, vagyis a hátrányok mellett a jelenség kétségtelen gazdasági előnyökkel is jár.
Agytrösztünk két aspektusból vizsgálja meg a külföldön munkát vállalók helyzetét:
- Statisztikai adatok alapján áttekintjük a külföldön munkát vállaló magyarokra vonatkozó legfontosabb adatokat, a vonatkozó nemzetgazdasági hatásokat is ideértve.
- Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerekkel feltárjuk az érintettek motivációit, a külföldi munkavállalás okait, a külföldön elhelyezkedő kékés fehérgalléros munkavállalók jelenlegi helyzetét, valamint az esetleges hazatérésüket ösztönző
motivációkat.
A jelenség alaposabb feltérképezéséhez a nyilvánosan elérhető adatok mellett szakértői interjúkra, nemzetközi kutatásokra, mindenekelőtt pedig a külföldre távozott, illetve hosszabb külföldi tartózkodást követően hazatért magyar munkavállalók (összesen 330 fő) körében végzett kérdőíves vizsgálatokra és mélyinterjúkra támaszkodtunk. Végezetül a kutatás eredményei és a megismert nemzetközi jó gyakorlatok alapján szakpolitikai javaslatokat fogalmazunk meg a külföldön munkát vállaló magyarok hazacsábítása érdekében.
