Élet a COVID után – Gazdasági válságkezelés és a kohéziós politika jövője az EU-ban

Szerző: | márc 10, 2021 | Hír

Az Egyensúly Intézet és a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) március elején szervezte meg a European Café rendezvénysorozat első idei beszélgetését, melynek fókuszában a gazdaság újraindítása állt.

Vendégeink, Győri Enikő, a Fidesz és Victor Negrescu, a Szocialisták és Demokraták csoport Európai Parlamenti képviselői beszélgettek a koronavírus okozta gazdasági válságkezelésről, valamint az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjéről.

A COVID-19 világjárvány nem csak a társadalmat és az egészségügyet érte sokként – a pandémia okozta globális gazdasági recesszió mértéke bőven felülmúlja a 2008-as válságot követő visszaesést. Győri Enikő és Victor Negrescu – habár politikailag teljesen különböző elveket képviselnek – egyetértettek abban, hogy a most tapasztalt krízis ez előtt nem látott kihívások elé állítja az Európai Uniót. 

Győri Enikő a beszélgetés elején ismertette Magyarország és az Európai Unió jelenlegi helyzetét, kiemelve a tényt miszerint a stabilizálódás lassú lesz és fokozatos. Azonban – tette hozzá – ahhoz, hogy a normalizálódás minél előbb elkezdődjön a vakcina program gyorsítására van szükség. A képviselőnő szerint a világjárvány felkészületlenül érte Európát, és véleménye szerint, hogy a jövőben a hasonló helyzetek elkerülhetők legyenek mindenképpen garantálni kell egy bizonyos mértékű protekcionizmust, és újra kell értékelni a külső faktortoktól való gazdasági függést.

Az Európai Unió előtt álló jelenlegi kihívásokkal kapcsolatban, Győri Enikő megerősítette, hogy az EU jelenlegi szociális és gazdasági modellje, újragondolást és modernizációt igényel. A képviselőnő által prezentált kutatás alapján 2050-re az EU GDP-jében jelentős visszaesés lesz. Egy másik faktor, mellyel kalkulálnia kell az EU tagállamoknak – ismertette Győri Enikő – nem más, mint a demográfiai deficit Európában, ugyanis a lakosság csökkenése komoly problémát jelent minden régió számára. Mindezen aspektusok tudatában, a magas életszínvonal melyet az EU képvisel bizonytalan és megkérdőjelezhető, hacsak nem lesz áttérés egy jövőorientált gazdasági és szociális modellre. 

Mindezek ellenére, a képviselőnő szerint jelen helyzetben pozitív, hogy az Európai Unió képes volt tanulni a 2008-as krízist követő gazdasági válságkezelésből, és 2020-ban az EU-s tagállamok időben elkezdték támogatási programjaikat. Ez alkalommal az európai országok gazdasági megszorító intézkedések helyett kölcsönök, segélycsomagok és támogatások mellett döntöttek. Győri Enikő szerint ezek a válságkezelési mechanizmusok sokkal hatékonyabbak, mint a fiskális és monetáris intézkedések melyeket 2008-ban alkalmaztak a tagállamok. Az EU 2021-2027-es hosszútávú költségvetését is ismertette Győri Enikő, mely a Next Generation EU (NGEU) nevű helyreállítási tervvel bővült. Ez a COVID-19 következtében bevezetett csomag a pandémia utáni gazdaság helyreállásának támogatását célozza, kölcsönökkel és segélyekkel, hogy minél hamarabb normalizálja a koronavírus által sújtott gazdaságot. A kohéziós politika jövőjére áttérve, a képviselőnő külön kiemelte az infrastruktúra fejlesztésének fontosságát, mely szerinte az egyik legjelentősebb alappillére a dinamikus közép-kelet-európai fejlődésnek. Ehhez azonban régión belüli kooperációra és összefogásra van szükség, ugyanis Győri Enikő szerint, ha nincs befektetés az infrastruktúrába, nehezen elképzelhető a Nyugat-Európához való felzárkózás.

A beszélgetést, Victor Negrescu a Szocialisták és Demokraták Európai Parlamenti képviselője a kohéziós politika fontosságának kiemelésével folytatta, rávilágítva a kohéziós alapok allokációjával kapcsolatos egyetértés hiányára az EU-n belül. A kohéziós pénzek Negrescu szerint nem csak a gazdasági konvergenciát segíthetik, hanem a hosszútávú, egész Európát felölelő fejlődést.  Azonban, egy homogén, a kohéziós politikát támogató csoportot az EU tagállamain belül találni egyre nehezebb lesz a jövőben, ami megnehezíti annak hatékony működését. Véleménye szerint szükség lenne a jelenlegi kohéziós politika modernizálására, annak érdekében, hogy aktívan kezelhetővé váljanak a jelenlegi problémák. Ez a kohéziós alapok okosan való felhasználását takarja, vagyis az allokált összegek specifikus célokra való felhasználását.

A régión belüli kooperáció lehetőségével kapcsolatban Victor Negrescu kiemelte, hogy szerinte a közép-kelet-európai együttműködés igenis reális cél. Azonban – véleménye szerint – egy sokkal erőteljesebb taktika kell, hogy a nyugat-európai országok is realizálják, hogy az általuk befektetett pénz megtérül a közép-kelet-európai térségben. A kohéziós politika ugyanis népszerű Magyarországon, Romániában, Lengyelországban és a többi régiós országban – érvel Negrescu – azonban a befektető nyugat-európai államok bizonytalanok az allokált pénzek felhasználásával kapcsolatban. A közép-kelet-európai államoknak együttműködve a lokális érdekeltekkel és helyi nonprofit szervezetekkel adatokat kell gyűjtenie az eddig megvalósult, a kohéziós alapok által támogatott sikeres projektekről, hogy bizonyítható legyen a támogatott államoknak kiutalt tőke eredménye. Victor Negrescu véleménye alapján, popularizálni és aktívan kommunikálni kell a kohéziós politika hatékonyságát, hogy a befektető államok megbizonyosodjanak a kohéziós alapok szükségességéről. Ezen felül közép-kelet-európai államoknak rá kell mutatnia a tényre, miszerint a számukra kiosztott alapok haszonélvezője nem csak a kimondott régió, hanem egész Európa. Negrescu saját tapasztalata szerint a Romániának allokált kohéziós pénzek legtöbbször nem román cégek kezében végzik, hanem nemzetközi cégekében, így nem csak Románia, hanem egyből az egész EU haszonélvezővé válik.   A képviselő szerint az EU alap ideológiája a szolidaritás, és a kohéziós alapok megfontolt felhasználásával a recesszió stabilizálása és a fejlődés egy reális cél. 

A beszélgetést Győri Enikő és Victor Negrescu arról folytatta, hogy a COVID-19 járvány milyen hatással lesz az EU-n belüli gazdasági egyenlőtlenségek, valamint, hogy a régiós különbségek tovább fokozódnak-e a stabilizálódás időszakában.  Győri Enikő véleménye szerint a felzárkózás mindenképpen nehezebb lesz a Közép-Kelet térség számára, figyelembe véve a régió kommunista múltját, és lemaradását. Azonban, állítása szerint a felzárkózás lehetséges, de nem lesz egyszerű és a kohéziós pénzekért való harc erősödni fog. A COVID-19 világjárvány által fokozódott az Európai Unió szétforgácsolódása, a Nyugat-Kelet, Észak-Dél szakadék továbbra is jelen van. Ahhoz, hogy ezen tovább lehessen lépni, a kohéziós országoknak együttműködőnek kell maradniuk, és jövő orientált módon, a legfőbb szükségleteiket célozva felhasználni a számukra allokált kohéziós alapokat.

Victor Negrescu is kiemelte a kooperáció fontosságát, majd hozzátette, hogy az elkövetkező évek egy további fontos aspektusa a város-vidék közti egyenlőtlenségek felszínre törése lesz. Ezen felül említésre méltónak tartja az ökológia problémák, digitális transzformáció, egészségügy, oktatás, valamint az univerzális minimál bér kérdését is, mint az Európai Unió előtt álló kihívásokat.

A meghívott Európai Parlamenti képviselők – Győri Enikő és Victor Negrescu jövő képe nem egyezik mindenben, azonban azt hasonlóan látják, hogy a COVID-19 okozta világjárvány komoly kihívások elé állította Európa társadalmát, gazdaságát, egészségügyét és politikáját is. A normalizálódási folyamat hosszú lesz, de együttműködéssel – külön kiemelve a régiós kooperációt – nem lehetetlen stabilizálni a recessziót.