Skip to main content

Az Egyensúly Intézet elemzése szerint idén 5, jövőre 0,1 százalékos gazdasági növekedés lesz Magyarországon

 

Megjelent az Egyensúly Intézet 2022 téli gazdasági előrejelzése. A hazai és nemzetközi környezetet jelenleg különösen sok gyorsan változó körülmény befolyásolja. A független agytröszt minden negyedévben publikált gazdasági előrejelzése most leginkább ebben segíti a gazdasági szereplők és a közpolitika-alkotók eligazodását. A 2022 és 2024 közötti időszakra vonatkozó makroszámok alapján Magyarország az európai tendenciáknak megfelelő, de valószínűsíthetően annál is lassabb növekedésre és magasabb inflációra számíthat. 

 

Az Egyensúly Intézet 2022 téli előrejelzésének legfontosabb megállapításai:

  • A magyar GDP-növekedés 2022-ben várhatóan 5 százalékos, 2023-ban 0,1 százalékos lesz. A következő években az export lehet a magyarországi növekedés motorja, míg a korábbi növekedési motorok, azaz a fogyasztás és a beruházás egyszerre állhatnak le. Az Egyensúly Intézet kutatása rámutatott arra is, hogy a háztartások rendkívül kifeszített helyzetben vannak, a magyarok egyharmada nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos rendkívüli kiadással. A költségvetés helyzetét a jelenlegi ismereteink alapján stabilnak ítéljük meg, de fokozottak a kockázatok.
  • Az infláció 2022-ben várhatóan 14,5, 2023-ban 17,5 százalék lesz. Az infláció alapvetően költség oldalról hajtott (főként energia- és alapanyagköltségek emelkedése okán), de jelentősek a kereslet oldali tényezők is (magas megtakarítási állomány, állami támogatások,), amelyek fennmaradása fűti az inflációt. Az áremelkedés 2023 elején fogja elérni a csúcsát, amelyet továbbra is az élelmiszerek hajtanak majd. A benzinársapka megszüntetése 2 százalékponttal növeli az inflációt. Az Egyensúly Intézet 2024-től számol az élelmiszerársapkák kivezetésével, tekintettel arra, hogy ekkor már egyszámjegy közeli lesz az infláció.  Az agytröszt elemzése rámutatott arra is, hogy módszertani okok miatt a hivatalos fogyasztóiár-indexnél a valós infláció akár magasabb, ebből következően pedig a jövedelmek vásárlóereje még alacsonyabb is lehet Magyarországon.  
  • 2022-ben 64,1 2023-ban 63,5 százalék lesz a foglalkoztatottsági ráta Magyarországon. Eközben idén 3,6, jövőre 4,1 százalék lesz a munkanélküliek aránya. A munkaerőhiány enyhülése várható, de kétsebességes lesz a munkaerőpiac. Egyrészt számos ágazatban (főként turizmus-vendéglátás) lesznek elbocsátások, ugyanakkor az exportorientált ágazatokban folyamatosan magas maradhat a munkaerőkereslet. Az agytröszt nem számít magas munkanélküliségre továbbra sem. Az építőipar negatívan fogja befolyásolni a foglalkoztatást annak következtében, hogy mind az állami, mind a magán megrendelések (amelyek egy része államilag támogatott volt) egyszerre esnek vissza. 13 százalékos garantált minimálbér-emelés mellett jövőre 14,3 százalékos átlagbér-emelkedéssel számolunk a versenyszférában. Emellett a reáljövedelmek 9 százalék körüli mértékben csökkenhetnek jövőre . 
  • Az euró árfolyama 2022-ben átlagosan 394, míg 2023-ban átlagosan 411 forintos szinten alakul. A forint árfolyamát elsősorban országspecifikus tényezők mozgatták. Ezek közül a három legfontosabb: az MNB-kamatpolitika, a költségvetési intézkedések és beavatkozás a monetáris területekre, valamint a külpolitikából fakadó bizonytalanságok. Hosszabb távon a forint tovább gyengülhet, ugyanakkor – amennyiben az országspecifikus tényezők enyhülnek – az Egyensúly Intézet nem számít az idén tavasszal és ősszel látott gyors forintgyengülésekre.
  • Az előrejelzést számos nehezen kiszámítható kockázat övezi. A kockázatok többsége továbbra is a gyengébb növekedés és magasabb infláció irányába mutat, ugyanakkor a világgazdaságban megjelentek az infláció enyhülésének jelei.  A legfontosabb kockázati tényező az uniós források beérkezésének esetleges elhúzódása. Továbbá, az energiapiaci logisztikai kihívások (elérhetőség), a kereslet gyorsabb bezuhanása az építőiparban és egy esetlegesen elhúzódó európai recesszió mind az alappályánkhoz képest negatív irányba mozdítaná a kilátásokat. A magyar gazdaságra ható külső tényezők közül egy pozitívan befolyásolhatja az adatokat: ez a külső inflációs nyomás enyhülése, ami a hazai infláció kedvezőbb alakulását is eredményezhetné.  

Az Egyensúly Intézet előrejelzésének főbb számait az alábbi táblázat foglalja össze:

 

2022 2023 2024
GDP reálváltozása (év/év, %) 5,0 0,1 3,1
Háztartások reálfogyasztása (év/év, %) 5,2 -4,7 1,7
Beruházások reálváltozása (év/év, %) 8,0 -5,0 2,0
Fogyasztóiár-index (infláció, év/év, %) 14,5 17,5 5,0
Versenyszféra foglalkoztatás (év/év, %) 2,0 -1,2 0,0
Nemzetgazdasági foglalkoztatás (év/év, %) 1,2 -1,3 -0,3
Versenyszféra nettó átlagbére (év/év, %)* 15,2 14,3 11,1
Nemzetgazdasági nettó átlagbérek (év/év, %)* 17,3 12,7 11,1
Reáljövedelem változása (év/év, %) 2,5 -9,1 1,2
EUR/HUF árfolyam (éves átlag) 394 411 420

* A teljes munkaidőben foglalkoztatottak között. 

Az Egyensúly Intézet 2022 téli gazdasági előrejelzése teljes terjedelmében innen tölthető le.