Skip to main content

A magyar gazdaság kilátásai

2022 ősz

 

Magyarország a világban kialakult események nyomán számos új bizonytalansági tényezővel és gyökeresen új gazdasági keretrendszerrel szembesül. Olyan környezetben igyekszünk növekedni, amelyben a külső körülmények egyre kiismerhetetlenebbek, de összességében kedvezőtlenebbek lesznek, mint a megelőző évtizedben. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a gazdaság és a politika döntéshozói megalapozott, megbízható előrejelzések alapján tervezhessenek.

Az Egyensúly Intézet ezért – szakpolitikai és stratégiaalkotó tevékenységét kiegészítve – gazdasági elemző, előrejelző csapatot állított fel, amely a magyar gazdaság kilátásairól fogalmaz meg előrejelzést a 2022 és 2025 közötti időtávra vonatkozóan, ismertetve a gazdaság főbb makroszámainak várható alakulását. Az elemzés célja, hogy a gyorsan változó makrokörnyezetben objektív, szélesebb közönség számára elérhető és érthető iránymutatást fogalmazzon meg, ezzel segítve a gazdasági szereplők és a közpolitika alkotóinak döntéshozatalát. Az előrejelzés főbb megállapításait háttérelemzések, illetve egyes kiemelt résztémákról szóló, részletesebb kitekintések helyezik tágabb összefüggésrendszerbe

A jövőben az Egyensúly Intézet negyedéves gyakorisággal készíti el gazdasági előrejelzéseit, amelyek az Egyensúly Intézet honlapjáról ingyenesen is letölthetők lesznek.

 

2022 őszi előrejelzésünk főbb üzenetei:

 

  • GDP előrejelzés: A magyar GDP-növekedés 2022-ben várhatóan 4,4 százalékos, 2023-ban 1,1 százalékos lesz. Az idei év második felében jelentősen lassul a gazdaság növekedése, elsősorban a növekvő energiaárak nyomán jelentkező infláció következtében. Az idei növekedésben fontos tényező a lakosság előrehozott fogyasztása és beruházása (például az energiatakarékos készülékek területén), amit a megnövekedett energiaárak magyaráznak. A második félévben ugyanakkor már ezen a téren is erősödni fog az óvatosság.
  • A háztartások és a vállalatok azonban összességében erősebb háttérrel néznek szembe a következő hónapok fejleményeivel, mint 2009-ben. A háztartási nettó megtakarítások jóval magasabb szinten tartózkodnak, mint 2009-ben, emellett eltűnt a devizaadósságból fakadó kockázat is. A vállalatok is jellemzően jobb állapotban vannak, mint 2009-ben, míg az állam mozgástere is több szempontból erősebb (első sorban az önfinanszírozásnak köszönhetően).
  • Infláció előrejelzés: az infláció 2022-ben várhatóan 14,4, 2023-ban 13,3 százalék lesz. A növekedéshez mindkét évben az élelmiszerek inflációja járul hozzá a legnagyobb mértékben, illetve a módosított rezsipolitika következtében az energiaszámlák is felfelé módosítják a fogyasztóiár-indexet.  A benzinárstop idén 3,4, jövőre várhatóan 3 százalékponttal csökkenti az inflációt. Ugyanakkor, ha az orosz olajimport teljes mértékben megszűnne, az infláció akár további 3 százalékponttal is emelkedhet. Az élelmiszerek árának idei átlagos növekedése megközelítheti a 30 százalékot.
  • 2022-ben 64, 2023-ban 64,2 százalék lesz a foglalkoztatottsági ráta Magyarországon. Eközben idén 3,6, jövőre 3,4 százalék lesz a munkanélküliek aránya. Összességében átlagosan 4,7 millió foglalkoztatottal, valamint 173 ezer munkanélkülivel számolhatunk 2022-re. A magyar foglalkoztatás 2022-es bővülése kiemelkedő lesz, ám hosszabb távon a munkaerő-tartalék alacsony szintje és minősége, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, valamint a vendégmunkások alacsony száma a bővülés korlátja lesz. A vendégmunkások száma elmarad a járvány előtti csúcsoktól, illetve kihívást okoz a vállalatoknak, hogy egyre messzebbről kell a munkaerőt behozni. A koronavírus-járvány előtt Csehországban is jellemző teljes foglalkoztatás itthon is elérhető lehet, de a kedvezőtlenebb tartalék összetétel és a lassuló növekedés következtében csak jóval lassabban, 2025-re érhetjük el a teljes foglalkoztatást.
  • Az euró árfolyama 2022-ben átlagosan 384, míg 2023-ban átlagosan 391 forintos szinten alakul. Abban az esetben, ha a gázárak tovább emelkednek, illetve, ha lazul a költségvetési fegyelem, a forint tovább gyengülhet. Ha nem születik megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között az uniós forrásokról, a forintot intenzív eladási hullám érheti, ami határozott beavatkozásra fogja késztetni a jegybankot, ez pedig recessziót idézhet elő a gazdaságban. Hosszabb távon a jegybank a gazdasági növekedést kamatcsökkentéssel támogathatja, ami a forint további gyengülését vonzhatja magával.
  • 2022-ben átlagosan 16,8 százalékkal, 2023-ban átlagosan 10,9 százalékkal fognak emelkedni a bérek Magyarországon. A versenyszférán belüli béremelkedést elsősorban a munkaerőhiány, az infláció és az év eleji minimálbér-emelések hajtják. Amennyiben a lakossági inflációs várakozások tovább emelkednek, az ár-bér spirál megfékezése érdekében a kormányzat és a jegybank lépéskényszerbe fog kerülni.
  • Előrejelzésünket számos nehezen kiszámítható kockázat övezi. A kockázatok szinte mindegyike a gyengébb növekedés és magasabb infláció irányába mutat.  A legfontosabb módosító tényező a gázárak, illetve tágabban az energiapiaci helyzet alakulása, de csaknem ekkora súllyal változtathatja az ország gazdasági kilátásait az uniós források körüli megegyezés elmaradása vagy jelentős elhúzódása. További fontos tényező egy esetleges európai recesszió, amely az exporton keresztül rontaná a növekedési kilátásokat.
  • Összességében a magyar gazdaság egyensúlyi növekedését egyre jobban a külső tényezők határozzák meg, amihez a magyar gazdaság szereplői csak gondos tervezés, rugalmas reakcióképesség és az ezek által lehetővé tett hatékony kockázatkezelés segítségével alkalmazkodhatnak megfelelően.

Előrejelzésünk főbb számait az alábbi táblázat foglalja össze:

 

2022 2023 2024 2025
GDP reálváltozása (év/év, %) 4,4 1,1 2,6 3,3
Háztartások reálfogyasztása (év/év, %) 6,7 -1,9 3,2 2,8
Beruházások reálváltozása (év/év, %) 3,6 -0,9 3,0 7,6
Fogyasztóiár-index (infláció, év/év, %) 14,4 13,3 5,0 3,5
Versenyszféra foglalkoztatás (év/év, %) 1,7 0,2 0,5 0,7
Nemzetgazdasági foglalkoztatás (év/év, %) 1,1 -0,1 0,2 0,5
Versenyszféra nettó átlagbére (év/év, %)* 15,3 12,7 9,1 7,6
Nemzetgazdasági nettó átlagbérek (év/év, %)* 16,8 10,9 9,1 7,7
Reáljövedelem változása (év/év, %) 0,4 -1,7 3,8 3,5
EUR/HUF árfolyam (éves átlag) 384 391 409

* A teljes munkaidőben foglalkoztatottak között.

 

A teljes előrejelzése innen tölthető le.