Hogyan tanuljuk a demokráciát?
Az Egyensúly Intézet javaslatai az állampolgári nevelés reformjára
A demokrácia stabil működéséhez és a választók hatékony önérdek-érvényesítéséhez meghatározott normákra, viselkedési mintákra, attitűdökre és készségek egész halmazára van szükség. Ezek közvetítése elsősorban a közoktatás feladata.
A demokratikus készségek fejlesztése ennek ellenére ma sem megoldott hazánkban. A 2020-as Nemzeti alaptanterv az állampolgári ismereteket önálló, de tematikailag erősen túlzsúfolt és alacsony óraszámban tanított tárgyként vezette be a 8. és a 12. évfolyamon. Ám sem az intézményrendszert, sem a pedagógusokat nem készítették fel az új feladat ellátására.
Az állampolgári ismeretek oktatásának jelenlegi modelljével kapcsolatban legalább négy probléma felmerül: az alacsony óraszám, a megfelelően felkészített pedagógusok hiánya, a közoktatás frontális jellege, valamint az iskolák tekintélyelvű működése.
A demokratikus nevelés reformjához meg kell határozni, milyennek képzeljük a „jó állampolgárt”. Kimeneti célként olyan emberképet kell meghatároznunk, amelynek része 1. az állampolgári autonómia/önvezérlés képessége, 2. a differenciált ítéletalkotás képessége, 3. az érvelési készségek és a demokratikus vitakultúra magabiztos használata, 4. a kíváncsiság és a világra való nyitottság, 5. az empátia és a szociális készségek, 6. az állampolgári felelősségtudat és a normakövetés, 7. az együttműködés képessége.
Az Egyensúly Intézet azt javasolja, hogy a demokratikus készségeket önálló tárgyként, az 1-től a 8. évfolyamig legalább heti egy, majd a 9-től a 12. évfolyamig két órában oktassák!
A demokratikus nevelésnek a frontális oktatás helyett a készségek fejlesztésére, a projekt- és élményalapú oktatásra, a diákok bevonására kell épülnie! A diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy életközeli, gyakorlati helyzetekben tapasztalhassák meg a demokratikus részvétel erejét, a békés egyet nem értés
lehetőségeit és a közügyek befolyásolásának fontosságát.
Képezzünk a demokratikus nevelésre alkalmas tanárokat! A pedagógusképzésben kellő hangsúlyhoz kell jutnia a demokratikus készségek oktatásának!
A demokratikus nevelést a történelemtanárok helyett bízzuk állampolgári ismeretek tárgyú pedagógus-szakvizsgával rendelkező vagy/és szakirányú felsőfokú (jogi, közgazdasági, politikatudományi, szociológusi) végzettséggel rendelkező pedagógusokra!
Használjuk a felhalmozódott tapasztalatokat! Az államnak rendszereznie és elérhetővé kell tennie az alternatív tanintézményekben, civil szervezetek munkájában az évtizedek alatt felgyülemlett tapasztalatokat.
Demokratizáljuk az iskoláinkat! A demokratikus állampolgári készségeket lehetetlen elsajátítani hierarchikus, tekintélyelvű, passzivitásra és engedelmességre nevelő intézményekben. A magyar oktatás kultúrájában is teret kell adni a diákok bevonásának az intézményt és az osztályt érintő döntéshozatalba, a közös cselekvés és a felelős polgári magatartás megtapasztalásába.
