Versenyképesség, válságállóság, gazdasági fellendülés
A magyar épületállomány átfogó korszerűsítéséből származó hasznok és az odáig vezető út
Az építőipar talpraállítása, több tízezer új munkahely, növekvő állami bevételek – a szakmai és piaci szereplők álláspontja szerint egy nagyszabású épületenergetikai felújítási program a magyarok életminőségét és hazánk energiafüggetlenségét is növelné. A hazai épületfelújítás felgyorsításáért dolgozó szakmai összefogást az Egyensúly Intézet kezdeményezte, és ahhoz több mint egy tucat piaci és szakmai szervezet csatlakozott.
A javaslatcsomag összeállításában közreműködő, az építőiparhoz kapcsolódó vállalkozások, pénzügyi szervezetek és civil szervezetek az Egyensúly Intézettel közösen hangsúlyozzák a hazai lakóingatlanok minél gyorsabb ütemű, energiahatékony felújításának szükségességét.
Az átfogó felújítási program útjában álló kihívások megoldása érdekében Magyarország legnagyobb független szakpolitikai agytrösztje, az Egyensúly Intézet a legfontosabb szakmai szervezetekkel és iparági szereplőkkel fogott össze és folytatott több hónapon át tartó szakmai egyeztetéseket: a Daikin Hungary Kft.-vel, az Erste Bank Hungary Zrt.-vel, a Habitat for Humanity Magyarországgal, a Lehel Radiátorgyár cégcsoporttal, a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Energiahatékonysági Intézettel, a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetséggel, a Magyar Hőszivattyú Szövetséggel, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületével, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetséggel, a MANAP Iparági Egyesülettel, a Masterplast Hungary Kft.-vel, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal és az OTP Bank Nyrt.-vel.
A magyar lakóingatlan-állomány energetikai szempontból elavult, ami nagyban hozzájárul a pazarló energiafelhasználáshoz, a károsanyagkibocsátáshoz és hazánk tartós energiafüggőségéhez. Ez egyszerre biztonsági, gazdasági-versenyképességi, klímapolitikai, környezetvédelmi és politikai kockázat, amelyet mielőbb mérsékelni kell.
A lakóépületek érdemi megújulásához és Mag yarország 2050-es klímasemlegességi céljának eléréséhez évente legalább 100–150 ezer lakóingatlant kell korszerűsíteni. Egy ilyen program végrehajtása évi 3–4 százalékpontos javulást eredményezhetne a végső lakossági energiafelhasználásban.
A beruházások költségigénye és komplexitása miatt a magyarok felújítási hajlandósága csak intenzív állami szerepvállalással, illetve az állam és a piaci szereplők hosszú távú együttműködésével növelhető a kívánatos szintre. Az Egyensúly Intézettel együttműködő szakértők és iparági szereplők közösen hangsúlyozzák egy ilyen program mielőbbi megindításának szükségességét.
Javasoljuk, hogy készüljön útiterv az állomány fokozatos, finanszírozási programokkal támogatott megújítására.
Egy legalább 5 évre szóló, átfogó mélyfelújítást célzó program mind a magyar társadalom, mind a magyar állam szempontjából sokszorosan megtérülne: hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és a pangó építőipar talpra állásához, évente százmilliárdos nagyságrendű állami bevételt generálna, erősítené hazánk energiabiztonságát és -füg getlenségét, segítené a klímaalkalmazkodást, csökkentené a levegőszennyezettséget, és jelentősen növelné a magyar választópolgárok jóllétét.
Javasoljuk, hogy a tulajdonosoknak szóló támogatási konstrukció két részből álljon: vissza nem térítendő támogatásból és támogatott hitelből, amelyek arányát jövedelemszint és energiamegtakarítási szint alapján is differenciáljuk.
Az önerőből történő felújítást javasoljuk ÁFA-visszatérítéssel, kedvezményes ÁFA-kulccsal vagy egyéb adókedvezménnyel támogatni. Bármilyen konstrukció esetén célzott támogatással segítsük az energiaszegénységben élőket!
Javasoljuk fokozatosan felmérni a teljes épületállományt: az ingatlanadásvétellel, illetve bérbeadással nem érintett lakásokra is készüljön energetikai tanúsítvány!
A legkiszolgáltatottabbak védelme mellett érdemes jövedelmi alapon differenciálni a lakossági energiaártámogatási rendszert. Az így megspórolt forrásokat fel lehet használni az épületenergetikai felújítási program finanszírozására.
A következő években törekedjünk a magasan és alacsonyan képzett építőipari dolgozók számának együttes növelésére! A szakképzés megújítását érdemes összekötni a felújítási program munkaerő-szükségleteinek kielégítésével. A munkaerőhiány rövid távú enyhítése érdekében vonjuk be az ideiglenes munkanélküliséggel küzdőket: az álláskeresési járadék folyósítási idejének 10 hónapra emelése mellett adjunk lehetőséget alacsony vagy közepes képességet igénylő építőipari szakmák kitanulására!
Készítsük elő a felújítási programhoz szükséges alapanyagok kiszámítható biztosítását, lehetőleg minél nagyobb arányban hazai forrásból! A támogatási programban kerüljön előtérbe a hőszigetelés és a nyílászárócsere, majd ezeket kövessék a napelemes és napkollektoros rendszerek, illetve a hőszivattyúk! Támogassuk az iparosított technológiával készült épületek esetében a standardizált felújítási technológiák fejlesztését!
A felújítási hajlandóságot visszafogó bizalomhiány mérséklése érdekében javasoljuk országos lefedettségű, egyablakos tanácsadói irodahálózat kialakításának támogatását, ahol egy helyen elérhetők a finanszírozási lehetőségekre és műszaki megoldásokra vonatkozó, releváns információk. Ezen belül kiemelten fontos a szakaszos felújításokkal kapcsolatos tanácsadás, a belakatolási hatás elkerülése, illetve a támogatások minél hatékonyabb hasznosulása érdekében. Az építőipar minden területén javasolt közös felújítási standardokat kidolgozni.
Megfontolásra javasoljuk, hogy az alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanok adásvételekor legyen kötelező vállalni a meghatározott energiamegtakarítást eredményező korszerűsítést. Ezt a kötelezettséget is kössük össze egy hosszú távú támogatási politikával! A befektetési céllal vásárlókat is ösztönözzük komplex felújításra! A támogatások elaprózottságának kezelésére vizsgáljuk meg egy Nemzeti Épületfelújítási Központ létrehozásának lehetőségét, önállóan vagy a Lechner Tudásközpont részeként, amely nagyobb volumenben, hatékonyabban tudná kezelni az épületfelújítási támogatásokat!
Kössük energiahatékonysági feltételekhez a támogatások igénybevételét, hogy a komplex berhuzások megvalósítására ösztönözzük a felújítókat! Támogatási forrástól függetlenük tűzzünk ki célul legalább 30 százalékos energiamegtakarítást!
