Mire legyen képes az állam? Hogyan működik hatékonyan? Milyen elvárásaink lehetnek a hatékony működésével kapcsolatban a 21. században?
Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kínál válaszokat az Egyensúly Intézet új, Hogyan tegyük hatékonyabbá az államot? című szakpolitikai javaslatcsomagja, illetve erről alakult ki izgalmas párbeszéd és helyenként szakmai vita a javaslatokat bemutató rendezvényen.
A tanulmány fő témáiról Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója, Palócz Éva közgazdász, a Kopint–Tárki vezérigazgatója, Juhász László közgazdász, a Boston Consulting Group ügyvezető igazgatója és Sebestyén Géza, matematikus, közgazdász, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője beszélgetett Filippov Gábor kutatási igazgatóval.
Állami képességek
„Az Egyensúly Intézet új szakpolitikai javaslatcsomagja abból indul ki, hogy a valódi kérdés nem az, hogy nagy-e vagy kicsi az állam, hanem az, hogy egyrészt mire képes, másrészt mi alapján dönthető el, hogy valami inkább az állam feladata vagy sem.”
– kezdte a beszélgetést Boros Tamás.
Az agytröszt ezt elemezve fogalmazott meg az állami kapacitások erősítését és általában egy jobban működő állam létrehozását szolgáló, gyakorlati javaslatokat. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ideológiafüggetlenül is lehet állami beavatkozásról, állami szerepvállalásról és annak a mértékéről beszélni.
„Az állam jól meghatározható célok ellátására szerveződik. Fontos, hogy az eszközei megfelelnek-e az elérendő céloknak, illetve szintén fontos a visszamérés, de ez utóbbiban az állam egyelőre jelentősen elmarad a vállalati szektortól.”
– hangsúlyozta Juhász László.
Gazdagabb állam
Az Egyensúly Intézet most megjelent tanulmánya szerint a magyar állam viszonylag nagy, de kevéssé hatékony, és nem a versenyképességünket szolgáló szerkezetben költi el a rendelkezésére álló forrásokat. A kedvezőtlen üzleti környezetet olcsósággal igyekszik kompenzálni, vagyis tőkevonzó képessége érdekében bevételei jelentős részéről lemond (például alacsony társaságiadó-kulcs és különféle adókedvezmények révén). Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy versenyképességünk megőrzése, sőt erősítése mellett is jelentősen növelni lehetne az állam bevételeit, amelyek olyan stratégiai jelentőségű szakpolitikai célok megvalósítását szolgálhatnák, mint a közoktatás reformja vagy a népegészségügy megerősítése.
Az agytröszt szerint ezt segítené elő mindenekelőtt egy semleges adórendszer, amely azonos elvek szerint adóztatja a munka- és tőkejövedelmeket. Emellett az OECD-országok átlagára (35%) kellene csökkenteni a hazai átlagbérekre rakodó adó- és járulékterheket (ma 43%). Az EU-ban rekord alacsony, 9 százalékos társaságiadó-kulcsot is anélkül közelíthetnénk a régió többi államához, hogy ezzel adórendszerünk versenyképességét csökkentenénk.
„Az állami bevételek szempontjából a gazdaságfehérítés is jelentékeny hatással bír. Bár mára a feketegazdaság aránya 10 százalék alá csökkent, Dánia példájából kiindulva, ahol az arány 1 százalék alatti, Magyarország számára is vannak még lehetőségek, amelyeket ki kell használni.”
– hangsúlyozta Sebestyén Géza.
A gazdaság fehérítését és az állami bevételek növelését szolgálná a készpénzmentes gazdaságba való átmenet felgyorsítása is: az Egyensúly Intézet javaslata szerint 2030-ra el kellene érnünk, hogy a tranzakciók legfeljebb egyharmada történjék készpénzzel. A számlavezetési és utalási terhek csökkentése, illetve az online bankolás ösztönzése mellett 2030-ra 1,5 millióról 300 ezer forintra kell csökkenteni a készpénzhasználati limitet, amelyet a magánszemélyekre is ki kell terjeszteni. 2024-től ki kell vezetni a készpénzt az ingatlan-adásvételi, 2030-ra pedig a lakásbérleti piacról is. Mindeközben arra is ügyelni kell, hogy az átállás ne a legszegényebbeket és az időseket sújtsa.
Okosabb és hatékonyabb állam
A magyar közszféra nagysága nagyjából megfelel az európai átlagnak, a közalkalmazotti pálya azonban európai összevetésben kiugróan rossz fizetéseket kínál. Ráadásul a versenyszférával ellentétben a közigazgatás kevésbé ösztönöz jobb teljesítményre. Válasszuk el élénken egymástól a politika és a szakértők hatásköreit – független adóügyi tanács létrehozásával javítsuk a döntéshozatal minőségét! A versenyszféra bérelőnye az utóbbi évtizedben mintegy 10 százalékra nőtt a közszférához képest – ezt a különbséget a következő évtizedben ismét a nullához kell közelítenünk, hogy a közszféra a legjobb jelentkezők közül válogathasson. Jobb erőforrás-felhasználást eredményezne, ha minden olyan bürokratikus tevékenységet automatizálnánk, amely ma már nem igényel személyes emberi részvételt. A magyar állam vezető posztjait (ahol a magyar nyelv ismerete nem elengedhetetlen feltétel) nyissuk meg a világ legjobb szakemberei előtt!
A magyar államnak általánosságban is kiemelt stratégiai célként kellene kezelnie az emberi erőforrások fejlesztését. Ennek a szektornak a kiszámítható finanszírozása érdekében sarkalatos törvényben kell rögzíteni, hogy az oktatási és egészségügyi rendszerre fordított GDP-arányos költéseket csökkenteni ne, legfeljebb a rendszeren belül átcsoportosítani lehessen.
A szakpolitikai javaslatok kapcsán az állami képességekről folytatott beszélgetésből is jól látszik, hogy kiegyensúlyozott szerepvállalás mellet az állam képes lenne csökkenteni a negatív piaci hatásokat, és jelentősen erősíteni tudná az egészséges ökoszisztémát.
„Alapvetően változott meg az államhoz való viszonyunk. Az elmúlt években, de akár ennél hosszabb kitekintésben is sok külső körülmény is felértékelte az állam szerepét. Például a skandináv országokhoz képest az adófizetők bizalma viszont még erősödhet, hogy a pénzük jó helyre kerül, mert azt az állam jól költi el.”
– mondta el a beszélgetés során Palócz Éva.
Az állami képességek fejlesztéséről szóló szakpolitikai javaslatcsomag innen, az ezt megalapozó háttértanulmány pedig innen tölthető le. A teljes beszélgetés pedig az Egyensúly Intézet Facebook oldalán visszanézhető.
