Hogyan leszünk egészséges nemzet?
Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatai a népegészségügyi rendszer reformjáról
A magyarok egészségi állapota mind az EU-átlaggal, mind régiós versenytársainkkal összehasonlítva a legrosszabbak közé tartozik. A születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 76 év, ami az EU ötödik legalacsonyabb értéke. Egy jól működő népegészségügy több mint 23 ezer ember életét menthetné meg évente.
Az egészségügy nem azonos a betegségüggyel. Hatékonyabb és olcsóbb is elérni, hogy minél kevesebben betegedjenek meg, mint a kialakult betegségterhet kezelni. Az emberek egészségi állapotát társadalmi tényezők sokasága alakítja. Ezért a szegénység csökkentése a leghatékonyabb népegészségügyi beavatkozás. Emellett a betegségek társadalmi okait kezelő népegészségügyi rendszerre van szükség, amelynek fókuszában a prevenció és az egészségfejlesztés áll.
A korai halálozások és a népbetegségek hasonló életmódbeli okokra vezethetők vissza: egészségtelenül táplálkozunk, túl sok alkoholt fogyasztunk és túl sokan dohányzunk, mindeközben pedig túl keveset mozgunk. A népegészségügyi beavatkozásoknak elsősorban ezekre az életmódbeli tényezőkre kell irányulniuk.
Prevenciós és egészségfejlesztő funkciókat ellátó, több szakma képviselőit összefogó csoportpraxisokat kell létrehozni. A háziorvosok bérezésében nagyobb arányt kell biztosítani a teljesítményt ösztönző finanszírozási elemeknek. A csoportpraxisok ötéves ciklusokban hajtsák végre a 35 és 64 év közötti magyarok általános egészségügyi állapotfelmérését! Hozzunk létre a felnőtteket segítő védőnői szolgálatot! Közösségi egészségőrök segítségével kell elérni a leghátrányosabb helyzetű magyarokat.
Hozzunk létre személyre szabott digitális egészségnaptárt, amely információkat nyújt a legfontosabb oltásokról és szűrésekről! Az applikáció használatát motiváljuk egészséglottóval! Rugalmas szűrési lehetőségekkel, a szűrési pontokra történő szállítás megszervezésével, helyszíni gyermekfelügyelet biztosításával, plusz szabadnappal ösztönözzük a szűréseken való megjelenést!
Tegyük sávossá és progresszívvé a népegészségügyi termékadót! Tiltsuk be az egészségtelen élelmiszerek és üdítőitalok gyermekeket célzó marketingjét! Az üzletekben és éttermekben legyen kötelező figyelmeztető jelzésekkel jelezni az egészségre káros összetevők ajánlott mértéken felüli arányát! Pénzügyi ösztönzőkkel motiváljuk a forgalmas élelmiszerboltokat arra, hogy a vásárlás helyszínén táplálkozási tanácsokat adó orvosokat alkalmazzanak!
A közoktatásban 3., 7. és 10. osztályban is szervezzünk legalább tíz alkalomból álló interaktív egészségprogramokat! Töröljük el az osztályzást a testnevelésórákon, helyette élményalapú és a digitális eszközökre építő feladatokkal szerettessük meg a mozgást!
Vezessük be az egészségügyi TAO-támogatás rendszerét a munkahelyi egészségfejlesztő és prevenciós programok ösztönzésére! Az üzemorvosokat jogköreik bővítésével vonjuk be a prevencióba!
2025-re hozzunk létre országos telemonitoring-rendszert az idősek érdekében. 2030-ra minden idős számára alanyi jogon biztosítsuk az államilag finanszírozott távgondozás lehetőségét!
Az állam támogassa a „zöld sugárutak”, vagyis a települések közötti és városokon belüli zöld közlekedőutak kiépítését! 2030-tól minden évben legalább 100 kilométernyi „zöld sugárút” épüljön!
