g7
Mind a hazai, mind az európai statisztikák szerint évek óta nem látott mértékben buktak be a vállalkozások, ami még akkor is komoly veszteségnek számít, ha az előzetes várakozásoknál sokkal válságállóbbnak bizonyultak az uniós gazdaságok.
Nehéz tisztán látni, hogy ezt pontosan mi okozta, ugyanis a gazdasági helyzet romlása több negatív trenddel járt együtt. A G7 által megkérdezett szakemberek egyetértettek abban, hogy több hatás is hozzájárult a cégek tömeges megszűnéséhez. Azonban abban már eltértek a vélemények, hogy a különböző okok milyen arányban magyarázzák a jelensége
A felszámolások mögött nagyobb részt inkább a kata szigorítását látja ifj. Becsey Zsolt, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza. Szerinte egyes ágazatokban, például a vendéglátásban sok esetben magyarázhatja a cégek megszűnését, hogy nem tudták kigazdálkodni a növekvő költségeket, viszont az ágazatok többségében inkább kata-hatásról lehet szó.
Ezt megerősíti az is, hogy augusztus-szeptemberben növekedett meg a KSH szerint az eljárás alá került szervezetek száma, és pont szeptembertől módosult a kata, illetve az is, hogy a szolgáltatások ebben a kategóriában felülreprezentáltak, és itt elterjedt volt a katás adózás
– írta, hozzátéve, hogy szerinte a GDP és egyéb makrogazdasági adatok alakulása is ellentmond annak a feltevésnek, hogy a felszámolások megugrását inkább reálgazdasági hatások okozták.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
