Hogyan legyünk digitális nemzet?
Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatai Magyarország digitális felzárkózásának gyorsításáról
Ez az évtized a digitális átalakulásról szól: alapvetően új gazdasági rendszerben és versenyben kell érvényesülnünk. A digitalizáció gyökeresen alakítja át a gazdaság és a társadalom működését – nem önmagáért való luxus, hanem versenyképességünk, jóllétünk és biztonságunk alapja. Az egyik legfontosabb kitörési pont, amely a közepes jövedelem csapdájából is kiutat kínál. A digitális szektor az évtized végéig közel 8000 milliárd forint többlettel gyarapíthatja Magyarország gazdaságát – de csak akkor, ha ledolgozzuk eddig felhalmozódott lemaradásunkat.
Az EU különösen nagy hangsúlyt fektet a gazdasági és társadalmi élet digitalizálódásának ösztönzésére, illetve szabályozására. Hazánknak a jelenleginél jóval aktívabb szerepet kell vállalnia ennek a szabályozási folyamatnak az alakításában, hogy európai szinten is érvényesíteni tudja saját gazdasági és társadalmi érdekeit.
Digitális felzárkózásunk jócskán lemaradt a közvetlen versenytársainkétól és saját lehetőségeinktől. Ugyanakkor nem kell a sötétben tapogatóznunk. Tudjuk, melyek a legsürgetőbb stratégiai feladatok: a digitális kompetenciák fejlesztése, az IKT-szakemberhiány kezelése, valamint a mikro-, kisés közepes vállalkozások digitális felzárkóztatása.
A digitalizáció négy legfontosabb dimenziója: a digitális tudás, a digitális infrastruktúra, a vállalatok és a gazdaság digitalizáltsága, valamint a digitális állam. Az EU Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe (DESI) alapján Magyarország a 22. helyen áll az EU 27 tagállamának mezőnyében.
Lemaradásunk különösen nagy a digitális írástudás terén: a 23. helyen állunk. A mag yarok mindössze 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, az IT-szakemberhiány egy-két éven belül 25 ezer fős lesz, és az oktatás minden területén érzékelhető a lemaradás. A digitális egyenlőtlenségek átfedésben vannak az általános társadalmi különbségekkel: a digitalizációból ma elsősorban a szegényebbek, az iskolázatlanabbak, a leszakadó térségekben élők és az idősebbek maradnak ki.
Magyarország hagyományosan a digitális infrastruktúra területén teljesít a legjobban: 13. helyezésünkkel az EU középmezőnyéhez tartozunk. Sem az internet-hozzáférés lehetősége, sem az internethasználat elterjedtsége nem lehet már gátja digitális felzárkózásunknak – vagyis a jövőben az államnak is érdemes más területekre összpontosítania az erőfeszítéseit.
A digitális írástudás mellett a vállalatok digitalizáltságában a legnagyobb a lemaradásunk (25. helyezés), ami súlyos versenyképességi hátrányt okoz. A magyar kkv-k mindössze egyharmada rendelkezik legalább alapszintű digitális intenzitássa l, kétharmaduknak még honlapja sincs. Elenyésző a mesterségesintelligencia-alkalmazást (3 százalék), illetve a bigdata-alkalmazást (7 százalék) használó vállalkozások aránya, de a felhőalapú szolgáltatásokra előfizetők aránya (24 százalék) is jócskán az EU-átlag alatti.
A digitális közszolgáltatások tekintetében Magyarország a 21. az EU-n belül. A legjobban az e-kormányzati szolgáltatások felhasználásában állunk, ám számos más tekintetben (űrlapok automatikus kitöltése, digitális lakossági és vállalati közszolgáltatások kínálata, nyílt hozzáférésű adatok) komoly lemaradásban vagyunk. A közigazgatási honlapok és mobilalkalmazások megjelenésük, nyelvezetük, működési logikájuk tekintetében továbbra is túl heterogének, ami akadályozza az ügyfeleket a szolgáltatások rutinszerű igénybevételében.
Az Egyensúly Intézet javaslatai szerint a legfontosabb teendő a digitális készségek fejlesztése a magyarok minél szélesebb körében. A köznevelési rendszer átfogó, digitális szempontú megújítása mellett a rászorulók (hátrányos helyzetűek, idősek, korai iskolaelhagyók stb.) esetében indítsunk államilag támogatott digitáliskompetencia-fejlesztést! A digitális alapokkal rendelkezők esetében adókedvezménnyel és pénzügyi ösztönzőkkel támogassuk a további kompetenciafejlesztő programokban való részvételt!
A magas szintű digitális készségekkel rendelkezők körében ösztönözzük digitális képzési utalvánnyal, célzott programokkal az IT-szakemberré való átképzést! A fiatalokat és különösen a nőket ösztönözzük az informatikai képzés választására! Foglaljuk egységes rendszerbe a rövid ciklusú informatikai és digitális képzéseket!
Egyéni képzési számlával és adókedvezménnyel ösztönözzük a részvételt a digitális felnőttképzésben! Vezessünk be digitális képzési hozzájárulást a piaci szereplők ösztönzésére!
Brit mintára startup- és innovátori vízummal könnyítsük meg a digitális szakemberek magyarországi cégalapítását! Ösztönözzük a külföldön dolgozó magyar szakemberek hazai munkavállalását! Segítsük a nemzetközi bajnokok létrejöttét a digitális szektorban!
Célzott pályázati rendszerrel ösztönözzük a hazai kkv-k digitális fejlesztéseit! Készítsük el valamennyi ágazat digitalizációs stratégiáját és annak részletes ütemtervét – ezeket következetesen hajtsuk is végre! A vállalatfejlesztési támogatások rendszerében vezessünk be kötelező digitális minimumot!
A digitális infrastruktúra kiépítésének gyorsítása érdekében 2024-re vezessük ki a távközlési és közműadót! A szolgáltatók ennek fejében tegyenek egyértelmű és számon kérhető vállalásokat a vezetékes és vezeték nélküli infrastruktúra fejlesztésére!
A 2022 decemberében közzétett Nemzeti Digitalizációs Stratégiában körvonalazott intézkedések következetes végrehajtása már önmagában elegendő lenne a digitális közszolgáltatások látványos fejlődéséhez. Emellett ugyanakkor a digitalizációnak hatékonyan kommunikált és intézményileg is támogatott, egyértelműen azonosítható kormányzati felelős által felügyelt állami prioritássá kell válnia!
