Az Egyensúly Intézet 2020-ban, közel kétéves kutatómunka eredményeképpen Magyarország 2030 – Jövőkép a magyaroknak címmel jelentette meg politikai-gazdasági-társadalmi vízióját.
Fő célunk, hogy új lendületet adjunk a jövőnkről való közös gondolkodásnak és nyilvános vitáknak, hogy új, a napi pártpolitikai csatározásokon túlmutató gondolatokkal termékenyítsük meg a hazai közbeszédet.
A Magyarország 2030 nem konzervatív, szocialista, liberális vagy zöld politikai kiáltvány, hanem jövőorientált cselekvési terv. Olyan értéktelített, de pragmatikus szakpolitikai keret, amelyhez ideológiai háttértől függetlenül bárki kapcsolódni tud, aki hazánk jövőjéről gondolkodik, és az Egyensúly Intézet csapatához hasonlóan tenni szeretne ezért az országért.
Jövőképünk három pillérre épül: 1) A magyarok közösségére 2) A tiszta Magyarországra 3) Az okos országra
1. A magyarok közössége
Egy közösség több az azt alkotó egyéneknél. Az emberek közötti kapcsolatok sűrű hálózata és az együttműködés képessége történelmi előny, az egymás iránti bizalom nélkülözhetetlen erőforrás. A huszonegyedik században nekünk, magyaroknak is újból meg kell tanulnunk, hogyan tekinthetünk közösségként önmagunkra. Magyarországnak bizalomhiányos, befelé forduló egyének sokaságából autonóm, tevékeny önkéntes társulások hálózataitól nyüzsgő közösséggé kell válnia.
Nem szabad félnünk saját nemzeti büszkeségünktől. A nemzeti érzés nem csak a múltba forduló, acsarkodó és ellenségkereső lehet – a polgári nacionalizmus összetartozástudata a közös eszmékre és közös célokra épül. A sikeres nemzetek nem múltjukban élnek, hanem a jövőbe tekintenek. A magyaroknak is újra meg kell tanulniuk jövő időben gondolkodni. Ne az határozzon meg bennünket, hogy kiket gyűlölünk vagy kiktől félünk, hanem az, hogy kik szeretnénk lenni! Találjunk vissza a polgári nacionalizmus nagy reformkori hagyományaihoz: olyan értékekre és célokra van szükségünk, amelyek közössé tétele nemzeti öntudatunkat is új alapokra helyezheti.
Legyen közös álmunk, hogy tehetségünk és tudásunk révén századunk nagy átalakulásainak nyertesei közé tartozzunk! Mozdítsuk ki Magyarországot rossz útfüggőségeiből, és a középmezőnyből törjünk az élbolyba! Legyünk magabiztos, a jövőjét tudatosan építő, okos nemzet! Olyan nemzet, amely mer büszke lenni közös nyelvére, közös múltjára és hagyományaira, ám amely attól sem fél, hogy szembenézzen saját gyengeségeivel és megpróbáljon új lehetőségek után kutatni. Olyan nemzet, amely legfontosabb erőforrására: polgárai tehetségére és szorgalmára építi a sikerét. A kitörés egyetlen útja a képzett, változni és alkalmazkodni képes, talpraesett magyarok közössége – tízmillió „okos magyar” közös ereje.
2. Tiszta Magyarország
Mindannyiunkban természetes igény van a rendezettség, a tisztaság, a világ átlátható működése iránt. Különösen igaz ez a huszonegyedik században, amikor életünket a folyamatos változás és újrarendeződés jellemzi. A rend és a biztonság nem a szabadság ellentéte, hanem az egyén kibontakozásának szükséges előfeltétele, lelki jóllétének alapja. Ezért jövőnk megalapozásához a rendezettség átfogó szemléletére van szükségünk. Hétköznapi érintkezéseinktől az állam működésén át a természeti környezet iránti felelősségtudatig életünk egészét a rendnek, az átláthatóságnak, a tisztaságnak kell szerveznie.
Meg kell tisztítanunk közéletünk működését. Olyan államra van szükségünk, amely felelősen és tisztességesen bánik közös vagyonunkkal. Az emberek jóléte és boldogsága szorosan összefügg a szabadság mértékével és a rendezett, jól működő jogállammal. Legyen hát a magyarok közös célja és identitásunk szerves része a tiszta, magas színvonalon szolgáltató, rendezett jogállam miatti büszkeség!
Természetes környezetünkkel is felelősséggel kell gazdálkodnunk. Magyarország elemi érdeke a biológiai sokféleség megőrzése, vizeink és levegőnk tisztán tartása, a fenntartható hulladékgazdálkodás kialakítása. Jogunk van a tiszta környezethez, és kötelességünk ugyanezt biztosítani az utánunk jövőknek. Nem Magyarország fogja megmenteni a Földet a globális klímaváltozás és a környezetszennyezés káros hatásaitól, ez azonban nem ment fel bennünket a cselekvés felelőssége alól. Gyorsítsuk fel átállásunkat a szénmentes jövőbe! Növeljük a megújulók arányát energiaforrásaink között! Készüljünk fel a klímaválság egyre súlyosbodó hatásaira! És mindeközben ügyeljünk arra, hogy a változás társadalmi költségeit ne a legelesettebbek, a legszegényebbek viseljék!
Századunkban a gazdasági siker elválaszthatatlan lesz a fenntarthatóságtól. Akinek sikerül másokat megelőzve megérkeznie a tiszta, fenntartható jövőbe, lehetőséget kap arra, hogy ne mintakövető, hanem mintaadó lehessen az új világban. A tiszta Magyarország megteremtése legfőbb esélyünk a kitörésre.
3. Okos ország
A világ legsikeresebb és legboldogabb országait nem természeti kincseik vagy jó földrajzi adottságaik különböztetik meg a középmezőnytől, hanem az, hogy időben felismerték: egy ország elsősorban a polgáraira építhet. Egészségükre, tehetségükre, tudásukra és szorgalmukra. Nekünk is erre kell alapoznunk a jövőnket: a magyar emberekre. Aki szerint ma létezik olyan sikeres gazdaságpolitika, amelynek középpontjában nem az emberi erőforrásokba való befektetés áll, nem mond igazat. Aki szerint van gyorsabb vagy könnyebb útja közös életünk jobbá tételének, nem lát tovább az orránál.
Legtöbb problémánk közös gyökere elavult és az esélyhátrányokat újratermelő közoktatásunkban keresendő. Olyan oktatási rendszerre van szükségünk, amely mindenki számára lehetővé teszi a benne rejlő lehetőségek kibontakoztatását. Gyermekeinket sarkalljuk önálló gondolkodásra, együttműködésre és rugalmasságra! Adjunk nekik átváltható, új kihívások közepette is kamatoztatható alapkészségeket! Teremtsük meg a kitörés lehetőségét a szegényebb sorsba születettek számára! Elitképzésünk látványos sikerei bizonyítják, hogy a magyar gyermekek tehetségesek, és a szakmai tudás sem hiányzik. Ám ha csak az elitnek jó, az végső soron senkinek sem jó. Tegyük közössé a siker lehetőségét! Egyetlen magyar tehetséget se hagyjunk elveszni!
De hiába lesznek „okos magyarjaink”, ha nem adjuk meg nekik a lehetőséget, hogy értelmes munkát végezhessenek. Tegyük rugalmasabbá a munkaerőpiacunkat! Segítsük a dolgozni akarók és a munkaadók egymásra találását: az általános készségek fejlesztésétől és a hatékony felnőttképzési rendszertől a földrajzi mobilitás ösztönzésén át a részmunkaidős és távfoglalkoztatásig számtalan kihasználatlan lehetőségünk van.
Mindehhez a közhatalom új szerepfelfogására is szükségünk lesz. A magyar állam ma ott túlmozgásos, ahol csak ártani tud, miközben nem tesz eleget ott, ahol valóban dolga lenne: az emberi tőke felhalmozásában, mindenekelőtt az oktatásban és az egészségügyben. Nem a kiváltságos piaci szereplőknek egyedi döntések alapján, kegyként osztogatott támogatásokra és személyre szabott jogszabályokra van szükségünk – hanem kiszámítható jogállamra, jól működő intézményekre, versenyképes, huszonegyedik századi oktatásra és a társadalmi mobilitás szélesre tárt kapuira. Nem a kivételezések és a kiskapuk rendszerére, hanem a tehetség megbecsülésére és a teljesítmény visszaigazolására.
A tudásalapú társadalom nem hangzatos közhely, hanem korunk alapvető realitása. A huszonegyedik század a folyamatos megújulásról, a mobilitásról és a kreativitásról szól. „Okos országként”, a tárgyak és a cégek helyett végre az emberekbe fektető közösségként mi lehetünk ennek a korszaknak a nyertesei. Ne hagyjuk elveszni ezt a történelmi lehetőséget!
Itt tölthető le a Magyarország 2030 vízió rövid összefoglalója.
