Gyorsuló infláció és növekvő munkanélküliség mellett 2,0 százalékos gazdasági növekedés várható 2025-ben
2024 negyedik negyedévében a magyar gazdaság kilépett a recesszióból, azaz újból növekedett a GDP: az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal. Az Egyensúly Intézet 2025-re 2,0 százalékos, 2026-ra pedig 2,4 százalékos GDP-növekedést jelez előre. A következő évek során a növekedés motorja a fogyasztás lehet: a háztartások 2024-ben visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, így a következő években várható reálbér-emelkedés (lásd alább) teret ad a fogyasztás élénkülésének. A 2026-os választások közeledtével az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a fiskális politika is a fogyasztás élénkítése irányába fog lépéseket tenni. Az import bővülése, valamint exportpiacaink gyenge kereslete és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek mellett a külkereskedelmi egyenleg romlását fogja maga után vonni.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az infláció a 2025. januári tetőzés után az év közepéig lassulni fog, majd tartós emelkedésbe kezd. Az agytröszt úgy számol, hogy a 2025-ös átlagos áremelkedés 4,1 százalékos lesz, 2026-ban pedig 5,0 százalékra emelkedik. Az átmeneti csökkenés irányába hat a gyenge belső kereslet, a továbbra is inkább szigorú monetáris politika és a globális dezinflációs környezet. 2026-hoz közeledve ugyanakkor a kereslet élénkítését célzó fiskális és monetáris politika jelentős lökést adhat az áremelkedésnek.
A jegybank nehéz helyzetben van: bár a reálgazdaság állapota szükségessé tenné a kamatvágás folytatását, az árfolyam stabilitását (amelyre az MNB a korábban jellemzőnél nagyobb hangsúlyt fektet) veszélyezteti a kamatok további csökkentése. Az Egyensúly Intézet ezért arra számít, hogy a jelenlegi jegybanki vezetés nem fog változtatni a kamaton, a 2025 márciusától felálló új vezetés azonban lazíthat a monetáris politikán.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a forint egyre csökkenő mértékben, de továbbra is túlértékelt: a reálárfolyam az egyensúlyi szint felett helyezkedik el. Ez rontja az exportőrök és a fogyasztók helyzetét, így hűti a gazdaságot és elősegíti a dezinflációt. Az agytröszt arra számít, hogy a forint a jövőben a jelenlegi túlértékeltség fokozatos korrekciójával, a vonzó kamatkülönbözet megszűntével, továbbá a magyar gazdaságpolitika iránti bizalmatlanság miatt a nemzetközi befektetők által igényelt magasabb kockázati prémiummal összhangban gyengülő pályán marad. 2025-ben az euró-forint árfolyam várhatóan a 409–422, 2026-ban pedig a 417–435 forintos sávban fog mozogni.
A reálgazdaság gyenge teljesítménye a munkaerőpiacon is érezteti a hatását: a tavalyi harmadik negyedévben a foglalkoztatás enyhén csökkent, a munkanélküliség pedig növekedett. Számos jel utal arra, hogy a munkaerőpiac feszessége jelentős mértékben enyhült. A következő években a konjunktúra várható beindulása miatt az Egyensúly Intézet a foglalkoztatottság évi 0,0–0,1 százalékos növekedése mellett 2025-ben a munkanélküliség enyhe növekedésére számít.
Az elmúlt negyedévekben a reálgazdaság nehéz helyzete ellenére a munkaerőpiac a figyelemreméltó – és régóta tartó – ellenálló képességről tett tanúbizonyságot. 2024 második felében azonban számos jel arra utalt, hogy a reálgazdaság gyengélkedése a munkaerőpiacon is érezteti a hatását. A foglalkoztatottak száma 2024 negyedik negyedévében éves alapon 25,2 ezer fővel csökkent, ami 2021 első negyedéve óta az első számottevő visszaesés. A gazdaságilag aktívak száma 2021 második negyedéve óta az ellenkező irányba ható demográfiai trendek dacára növekedett, azonban a negyedik negyedévben a munkaképes korú lakosság számának csökkenését már nem ellensúlyozták azok, akik újonnan beléptek vagy visszatértek a munkaerőpiacra. A munkanélküliek száma éves alapon 9,1 ezerrel nőtt, ezzel a munkanélküliségi ráta elérte a 4,4 százalékot. A konjunktúra beindulása ezért csak mérsékelt hatást fog gyakorolni a foglalkoztatottak számára: az Egyensúly Intézet 2025-ben és 2026-ban a foglalkoztatottság évi 0,0–0,1 százalékos növekedésére számít. A gazdasági növekedés várható beindulása ellenére munkanélküliség is tovább fog nőni, mielőtt ismét csökkenni kezdene: 2024-es 4,4 százalék után 2025-ben 4,6 százalék, míg 2026-ban 4,2 százalék lesz a magyar munkanélküliségi ráta
Az Egyensúly Intézet mindezek okán arra számít, hogy a következő évek béremelkedése elmaradhat a várakozásoktól. A gazdasági növekedés beindulása miatt 2025-ben és 2026-ban is a bérnövekedés fennmaradásával lehet számolni, de a munkaerőpiac feszességének csökkenése miatt egyúttal a növekedés ütemének lassulásával is: a versenyszférában 2025-ben 3,8 százalékos, 2026-ban pedig 3,4 százalékos medián reálbér-növekedés várható.
Bár a fogyasztás növekszik, a bővülés dinamikája továbbra is elmarad a reálbérek emelkedésétől: a háztartásokat magas megtakarítási ráta jellemzi. Noha 2025-ben kiugró mértékű állampapír-kifizetések várhatóak, azonban előreláthatólag ez az összeg nem fog beépülni a fogyasztásba, aminek egyik oka, hogy az állampapírok túlnyomó részével a legfelső jövedelmi decilisbe tartozó háztartások rendelkeznek. A reálbérek emelkedése miatt ugyanakkor 2025-ben fokozatosan enyhülhet az háztartások óvatossága, a 2026-os választási év közeledtével pedig a fogyasztást ösztönző lépések várhatók a fiskális politika részéről. A háztartások fogyasztása így növekvő pályán maradhat: az Egyensúly Intézet idén a fogyasztás reálértelemben 2025-ben 3,9, majd 2026-ban 3,7 százalékos növekedésére számít.
A tanulmány elkészítésénél a 2025. február 3-ig beérkezett adatok kerültek be a gazdasági előrejelző modellbe.
A teljes gazdasági előrejelzés IDE KATTINTVA érhető el.
