Egyensúly Intézet gazdasági előrejelzése: 2,2 százalékos gazdasági növekedés várható 2025-ben, de a munkanélküliség tovább emelkedhet
A harmadik negyedévben újra csökkent a magyar GDP: a piaci várakozásokat alulmúlva jelentősen, az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal esett vissza. A beérkező adatok fényében így idén a korábban vártnál alacsonyabb bővülésre lehet számítani: az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a magyar GDP 2024-ben 0,6 százalékkal fog növekedni. A következő években ugyanakkor beindulhat a növekedés: az agytröszt előrejelzése alapján a GDP bővülése 2025-ben elérheti a 2,2 százalékot, majd 2026-ben a 2,6 százalékot.
A következő évek során a növekedés motorja a fogyasztás lehet: a háztartások 2024-ben visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, így a következő években várható reálbér-emelkedés teret ad a fogyasztás élénkülésének. A 2026-os választási évre az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a fiskális politika is a fogyasztás élénkítése irányában fog lépéseket tenni. A beruházások mérsékelt növekedését támogathatják a jelentős értékű külföldi befektetések, valamint az EU-s források belföldi folyósításának az év közepétől várható gyorsulása. A felsorolt tényezők ugyanakkor az import bővülésével járnak, ami exportpiacaink gyenge kereslete mellett a külkereskedelmi egyenleg romlását fogja maga után vonni, elsősorban 2025-ben.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az infláció átmeneti emelkedést követően 2025 közepéig csökkenni fog, majd tartós emelkedésbe kezd. Az agytröszt úgy számol, hogy a 2024-as átlagos áremelkedés 3,9 százalékos lesz, 2025-ben 3,2 százalékra csökken, 2026-ban pedig 4,9 százalékra emelkedik. Az jövő évi csökkenés irányába hat a gyenge belső kereslet, a szigorú monetáris politika és a globális dezinflációs környezet. 2026-hoz közeledve ugyanakkor a kereslet élénkítését célzó fiskális és monetáris politika jelentős lökést adhat az áremelkedésnek.
A monetáris politika továbbra is szigorú, fékezi a gazdaságot. A jegybank nehéz helyzetben van: bár a reálgazdaság állapota szükségessé tenné a kamatvágás folytatását, az árfolyam stabilitását (amelyre az MNB a korábban jellemzőnél nagyobb hangsúlyt fektet) veszélyezteti a kamatok további csökkentése. Az Egyensúly Intézet ezért arra számít, hogy a jelenlegi jegybanki vezetés nem fog változtatni a kamaton, a 2025 márciusától felálló új vezetés azonban lazíthat a monetáris politikán.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a forint egyre csökkenő mértékben, de továbbra is túlértékelt: a reálárfolyam az egyensúlyi szint felett helyezkedik el. Ez rontja az exportőrök és a fogyasztók helyzetét, így hűti a gazdaságot és elősegíti a dezinflációt. A túlértékeltséget az export gyenge teljesítménye, valamint a külföldi vásárlások ugrásszerű növekedése is alátámasztja (2022 és 2023 között megduplázódott a szomszédos országok élelmiszerboltjaiban történt vásárlások értéke). Az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a forint a jövőben a jelenlegi túlértékeltség fokozatos korrekciójával, a vonzó kamatkülönbözet megszűntével, továbbá a bizalmatlanság miatt a nemzetközi befektetők által igényelt magasabb kockázati prémiummal összhangban gyengülő pályán marad. Az agytröszt előrejelzése szerint 2025-ben a euró-forint árfolyam várhatóan a 412–419, 2026-ban pedig pedig a 418–432 forintos sávban fog mozogni.
A reálgazdaság gyenge teljesítménye a munkaerőpiacon is érezteti a hatását: a harmadik negyedévben a foglalkoztatás enyhén csökkent, a munkanélküliség pedig növekedett. Számos jel utal arra, hogy a munkaerőpiac feszessége jelentős mértékben enyhült. Az üres álláshelyek aránya (ezt úgy kapjuk meg, ha az üres álláshelyek számát elosztjuk a betöltött álláshelyek és az üres álláshelyek összegével), amely munkaerőpiaci túlkínálatot méri, Magyarországon 2022 második negyedéve óta folyamatosan csökkent, 3,0 százalékról 2,2 százalékra. Ez arra utal, hogy a munkát keresőknek egyre kevesebb lehetőség áll rendelkezésükre, a munkavállalók alkupozíciója pedig romlik a bértárgyalások során. Mindemellett az adatokban megmutatkozik a vállalatok „gyárkapun belüli” alkalmazkodása a gyenge kereslethez: a létszámbővülés ellenére a versenyszférában összesen ledolgozott munkaóratömeg az első negyedévben éves alapon közel 5 százalékot csökkent – ez a 2008-as pénzügyi válság, illetve a COVID-válság idején tapasztalt visszaeséshez hasonló nagyságrend. A következő években a konjunktúra várható beindulása miatt az Egyensúly Intézet a foglalkoztatottság évi 0,1–0,2 százalékos növekedése mellett 2025-ben a munkanélküliség enyhe növekedésére számít.
Az Egyensúly Intézet a fentiek okán arra számít, hogy a következő évek béremelkedése elmaradhat a kormányzat várakozásaitól. A gazdasági növekedés beindulása miatt 2025-ben és 2026-ban is a bérnövekedés fennmaradásával lehet számolni, de a munkaerőpiac feszességének csökkenése miatt egyúttal a növekedés ütemének lassulásával is: az agytröszt előrejelzése szerint a versenyszférában 2024-ban 9,6 százalékos, 2025-ben 4,3 százalékos, 2026-ban pedig 3,0 százalékos medián reálbér-növekedés várható.
Bár a fogyasztás növekszik, a bővülés dinamikája továbbra is elmarad a reálbérek emelkedésétől: a háztartásokat magas megtakarítási ráta jellemzi. 2024 második felében és 2025-ben a reálbérek növekedése, a reálkamatok csökkenése és a javuló lakossági bizalom nyomán a megtakarítási ráta visszaesése miatt a fogyasztás növekvő pályán maradhat. Az Egyensúly Intézet idén a fogyasztás reálértelemben 2,8 százalékos, 2025-ben 3,7, majd 2026-ban 4,2 százalékos növekedésére számít. A fogyasztásnak a várttól elmaradó ütemű kilábalása, valamint az államadósság magas finanszírozási költsége nehéz helyzetbe hozta a költségvetést. Az Egyensúly Intézet idén a 4,5 százalékos hiánycélt meghaladó, 5 százalék körüli hiányra számít.
A tanulmány elkészítésénél a 2024. november 12-ig beérkezett adatok kerültek be a gazdasági előrejelző modellbe.
