Klímabarát gazdasági növekedés az épületállomány megújításával
29 javaslat egy gazdaságos, fenntartható és igazságos épületenergetikai felújítási programhoz
Az Egyensúly Intézet már második éve koordinálja azt a hazai épületfelújítások felgyorsításáért dolgozó szakmai összefogást, amelyhez több száz piaci és szakmai szervezet csatlakozott.
Az Egyensúly Intézet a Daikin Hungary Kft.-vel, az Erste Bank Hungary Zrt.-vel, a Habitat for Humanity Magyarországgal, a K&H Bank Zrt.-vel, a Lehel Radiátorgyár cégcsoporttal, a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Energiahatékonysági Intézettel, a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetséggel, a Magyar Hőszivattyú Szövetséggel, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületével, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetséggel, a MANAP Iparági Egyesülettel, a Masterplast Hungary Kft.-vel, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal, az OTP Bank Nyrt.-vel, a Planet Energy Magyarország Kft.-vel, a Realis Group Kft.-vel és a VELUX Magyarország Kft.vel személyesen is bemutatta a kormányzatnak azt a javaslatcsomagot, amely lefekteti egy hosszú távon is sikeres, igazságos, gazdaságilag és környezetileg is fenntartható épületfelújítási program sarokköveit.
Fotó: Geiszt Miklós
Az elmúlt évek globális és hazai eseményei minden korábbinál inkább ráirányították a figyelmet az energiabiztonság és így az energiahatékonyság rendkívüli jelentőségére. Magyarországnak nemzetbiztonsági, szuverenitási, gazdasági, társadalmi és klímavédelmi szempontból is kiemelt nemzeti érdeke a fenntartható, kiszámítható energiagazdálkodás lehető leggyorsabb megteremtése. Ezt ma számos kihívás nehezíti, amelyek közül talán a legsürgetőbb a lakóingatlan-állomány energetikai korszerűsítése.
A magyar lakóépületek elavult állapota jelentős mértékben hozzájárul a pazarló energiafogyasztáshoz, a kibocsátások magas szintjéhez és az ország tartós energiafüggőségéhez. Kiszolgáltatottságunk csökkentése – és nem utolsósorban jogszabályban vállalt, 2050-es klímasemlegességi célunk elérése – érdekében a szakmai szervezetek egybehangzó véleménye szerint évente legalább 100–150 ezer lakóingatlan teljes körű energetikai korszerűsítésére lenne szükség. Ehhez képest – iparági becslések alapján – évente alig 4–5 ezer lakóingatlant vetnek alá mélyfelújításnak, ami távolról sem elegendő a tartós energiabiztonság megalapozásához.
Egy átfogó épületenergetikai felújítási program nemcsak a szakmai szervezetek, hanem a kormányzat álláspontja szerint is sürgető feladat lenne: ez olvasható ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez készült, a lakóépületek energiahatékonyságának javítására szolgáló pénzügyi eszköz létrehozásáról szóló beruházási stratégiából is. Az Európai Unión belül hazánkban az egyik legmagasabb a magántulajdonú ingatlanok fajlagos energiafelhasználása; Magyarország ráadásul azon kevés uniós tagállam közé tartozik, amelyekben 2020 és 2021 között ez az érték tovább növekedett. Épp ezért az említett stratégia is leszögezi: „A legnagyobb potenciált a fűtéssel kapcsolatos energiamegtakarítás jelenti a lakossági energiahatékonyság javítása terén.”
A kirajzolódó konszenzus ellenére Magyarországon mindeddig nem indult megfelelően nagy volumenű felújítási program. Az ezt akadályozó kihívások megoldása érdekében 2024 tavaszán az Egyensúly Intézet több hónapon keresztül folytatott szakmai egyeztetéseket az épületenergetikai felújításhoz kapcsolódó szakmai szervezetekkel és iparági szereplőkkel, amelynek során azonosította a kihívásokat, és megoldási javaslatokat fogalmazott meg közösen.
A résztvevők mindenekelőtt egyetértettek abban, hogy egy hosszú távra szóló, átfogó mélyfelújítást célzó program mind a magyar társadalom, mind a magyar állam szempontjából sokszorosan megtérülne: jelentős mértékben hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és a pangó építőipar talpra állásához, évente százmilliárdos nagyságrendű állami bevételt generálna, mindeközben ráadásul erősítené hazánk energiabiztonságát és -függetlenségét, segítené a klímaalkalmazkodást, csökkentené a levegőszennyezettséget, és növelné a magyar állampolgárok hétköznapi életminőségét.
Gazdasági szempontból egy ilyen program megvalósulása azért is lenne előnyös, mert az épületenergetikai felújításokkal több fogyasztó kerülne az ártámogatott energiafelhasználási határ alá, és így a háztartásoknak több pénzük maradna a fogyasztásuk növelésére. A feladat azért is rendkívül sürgető, mert szinte évről évre növekszik a hőségnapok száma, gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, a téli időszakban pedig különösen kemény hideg időszakok is előfordulhatnak.
A hosszú távú kiszámíthatóság kulcskérdés: ez teszi lehetővé a magánszektor kapacitásainak felfuttatását mind az alapanyaggyártók, mind a szolgáltatók, mind pedig a finanszírozók részéről. Nem kevésbé fontos az sem, hogy az épületfelújításokhoz szükséges képzések is kizárólag előre kalkulálható, a tervezést lehetővé tevő menetrend alapján képesek biztosítani a folyamatos, megfelelően képzett munkaerő rendelkezésre állását.
Ugyanakkor további minimumkövetelményeket is meg kell fogalmazni annak érdekében, hogy a hosszú távú épületenergetikai felújítási program kézzelfogható gazdasági és energiabiztonsági eredményeket hozzon, hogy képes legyen motiválni az érintettek kritikus tömegét, valamint hogy társadalmi szempontból igazságos is legyen.
A feladat azért is aktuális, mert az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (Energy Performance of Buildings Directive – EPBD) 2024-ben történt módosítása nyomán Magyarországon is felül kell vizsgálni a vonatkozó előírásokat és programokat. Az EPBD az Európai Unió egyik kulcsfontosságú jogszabálya, amelynek célja az épületek energiahatékonyságának javítása és az energiafelhasználás csökkentése. Felújítási erőfeszítéseik során a tagállamok technikai segítségnyújtási és pénzügyi támogatási intézkedéseket vezetnek be, különös tekintettel a kiszolgáltatott háztartásokra.
Az épületenergetikai felújítások támogatásához szükséges források az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből (RRF), a strukturális alapok és a Kohéziós Alap vonatkozó részeiből, illetve a Szociális Klímaalapból több száz milliárd Ft összegben vonhatók be. Az operatív programokból és az RRF-ből 2030-ig a képzések európai uniós forrásból való támogatására is lehetőség nyílik.
Az épületenergetikai összefogás folytatódik: az Egyensúly Intézet, korábbi partnereivel közösen, a kereskedelmi bankok képviseletében a Magyar Bankszövetséggel, kiegészülve a Planet Energy Magyarország Kft.-vel, a Realis Group Kft.-vel és a VELUX Magyarország Kft.-vel azonosította azokat a feltételeket, amelyeknek egy gazdaságilag sikeres, környezetileg fenntartható és társadalmilag igazságos, hosszú távú épületenergetikai felújítási programhoz teljesülniük kell.
A környezeti fenntarthatóság kereteinek meghatározása során a felsorolt szervezetek mellett a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, az Energiaklub, a Városkutatás Kft. és a WWF Magyarország is értékes szakmai segítséget nyújtott az Egyensúly Intézetnek.
Az alábbiakban a szakmai szervezetekkel, pénzügyi és iparági szereplőkkel folytatott egyeztetések során azonosított minimumkövetelmények, illetve az ezek alapján kidolgozott szakpolitikai javaslatok olvashatók. A minimumkövetelmények egységes csomagba rendezése érdekében a bemutatott keretben néhány olyan elem is szerepel, amellyel kapcsolatban már történtek előrelépések a közelmúltban, illetve amelyek megvalósítása már folyamatban van, de szükség lenne a továbbfejlesztésükre, finomításukra.
Az alábbi javaslatcsomag fő célja az, hogy érdemben hozzájáruljon a kormány által 2025. december 31-ig kidolgozandó nemzeti épületfelújítási terv egyeztetési folyamatához.
