Véget ér a kínai sikertörténet?

Súlyos károkat okozott a kereskedelmi háború

Kína gazdasági növekedésének lassulása ma már ténykérdésnek tekinthető. Az ország 1992 óta nem volt ilyen rossz növekedési pályán – írja a Nikkei Asian Review. Ázsia legerősebb gazdasága az idei harmadik negyedévben mindössze 6 százalékos, vagyis kínai mértékkel mérve rendkívül gyenge bővülést produkált. Ez a külföldi kereslet gyors csökkenéséről és az amerikaiakkal folytatott kereskedelmi háborúnak a termelésre gyakorolt tragikus hatásáról tanúskodik.

A közelmúltban legalább három olyan esemény történt, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy a baj még annál is nagyobb, mint amit a kínai kormány elismer. Mindenekelőtt az év első kilenc hónapjában jelentős visszaesés volt tapasztalható a kínai gazdaság olyan kulcsszektorainak profitjában, mint az autóipar, a kiskereskedelem vagy az ingatlanfejlesztés – csupa olyan területen, amelyek a kereskedelmi háború első számú célpontjainak tekinthetők. A második jel, hogy az eddig jobbára passzívnak mutatkozó kínai jegybank a harmadik negyedéves GDP-adatok nyilvánosságra kerülését követően hirtelen cselekedni kezdett: öt bázisponttal csökkentette az egyéves lejáratú hitelek kamatrátáját, és a szakértők a közeljövőben további enyhítésekre számítanak. Végezetül az is komoly bajra utal, hogy Hszi Csin-ping elnök egyre nagyobb hajlandóságot mutat az Amerikával való kiegyezésre. Miközben a korábbi hónapokban számos jel mutatott arra, hogy a kereskedelmi háború enyhítésének akadálya épp a kínaiak hajthatatlansága, két hete megváltozott a helyzet: november 7-én a felek bejelentették, hogy elkezdik leépíteni az egymás termékeire korábban bevezetett megemelt vámokat.

Ez még nagyon távol áll a kínai-amerikai kapcsolatok teljes rendezésétől, de nagyon sokat segíthet a kínai gazdaságon. Ha sikerülne „fegyverszünetet” elérni a kereskedelmi háborúban, az csökkentené a kínai exportra nehezedő nyomást, ami által lehetségessé válna, hogy a növekedés szintje 6 százalék felett maradjon. Ebben az esetben az ázsiai nagyhatalomnak jó esélye lenne arra, hogy egyértelmű dominanciát vívjon ki az automatizációban, a biotechnológiában, az önvezető autók gyártásában vagy éppen a megújuló energiák terén. Ma azonban egy ilyen végeredmény egyáltalán nem tűnik biztosnak – már csak Trump elnök következetlen és kiszámíthatatlan geopolitikai stratégiája miatt sem.

ajánló