Változóban a központi bankok szerepe

Szerző: | aug 15, 2019 | 2019/8, Blog, Gazdaság, Világtrend

Bűnbakként áldozzák fel a jegybankokat

Új folyamat figyelhető meg a világ jegybankjainak működésében – írja a Project Syndicate. Miközben a makrogazdasági stabilitás kulcsa évtizedeken keresztül az volt, hogy a központi bankok vezetői politikai megfontolásoktól mentesen hozhattak meg akár kemény monetáris döntéseket is, az utóbbi időben sokszor kénytelenek lazítani monetáris politikájukon annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a populista vezetők hibáit és az általuk okozott károkat.

Az 1980-as évek óta a jegybanki függetlenség mint a pénzügyi stabilitás és a befektetői bizalom kulcsa számos országban megkérdőjelezhetetlen alapelvnek számított. Vezetőik megbecsült szakembereknek számítottak, akik szabadon hozhattak meg olyan, politikailag népszerűtlen döntéseket, amelyek szükségesek voltak az infláció elleni küzdelemhez és a költségvetési egyensúly fenntartásához. Az utóbbi években azonban számos olyan populista vezető igyekszik felülvizsgálni ezt az alapelvet, mint Donald Trump vagy Recep Tayyip Erdoğan. Ezek a politikusok egyre inkább hajlamosak a jegybankokra hárítani a felelősséget saját politikai hibáikért, miközben nagyobb befolyást igyekeznek szerezni a monetáris politika alakításában.

A jegybankok tekintélyének megrendülése 2008-ban kezdődött, amikor a világgazdasági válság kialakulása miatt a kormányok egymás után kérdőjelezték meg a kompetenciájukat. Hiába bizonyultak többé-kevésbé sikeresnek a válságra adott monetáris válaszaikkal, a politikusok egyre kevesebb bizalmat tápláltak a „senki által nem választott” bankárok iránt.
A központi bankok ráadásul azóta újra és újra kudarcot vallottak saját inflációs céljaik teljesítésében, miközben nem voltak hajlandók nem konvencionális monetáris eszközökkel elősegíteni a gazdasági növekedést. Így saját hírnevük túszaivá váltak: miközben a választók elhitték, hogy korlátlan hatalommal bírnak, a populista politikusok azt kérték számon rajtuk, hogy miért nem használják jó célokra ezt a „szupererőt”. A központi bankok a populista politika lényegéből adódóan válhattak tökéletes bűnbakká: a populisták „a néptől” kapott felhatalmazásra hivatkozva hirdetnek háborút „az elit” ellen, márpedig nehéz „elitebb” társaságot elképzelni, mint az érthetetlen tudományos zsargonban beszélő, elitegyetemeken végzett és gyakran zárt ajtók mögött tanácskozó közgazdászoké.

A piacok mindeközben meglepő jóindulatot tanúsítanak a jegybanki függetlenség korlátozásával szemben. Ennek oka,
hogy a befektetők ma már veszélyesebbnek ítélik a populista kormányok kiszámíthatatlan és unortodox döntései nyomán kialakuló politikai bizonytalanságot, illetve ennek deflációs következményeit, mint a jegybanki függetlenség visszaszorulását. Így a piac ma már inkább arra ösztönzi a jegybankokat, hogy engedjenek a populista vezetők nyomásgyakorlásának. Ez növeli az esélyét annak, hogy a kormányok egyre kockázatosabb intézkedéseket fognak hozni, arra számítva, hogy a jegybankok végül úgyis kisegítik majd a bajba jutott gazdaságot. A probléma az, hogy sokszor túlbecsülik a monetáris politika befolyását ezekre a folyamatokra, így ez a spirál hosszú távon végzetes gazdasági következményekkel járhat.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.

ajánló