Új irány a közgazdaságtudomány oktatásában
Előrejelzés helyett problémamegoldás
Egyre népszerűbb a Harvardon a neves közgazdász, Raj Chetty bevezető közgazdaságtudományi kurzusa, amelyről a Vox készített részletes beszámolót. Miután az egyik legnevesebb egyetem mintaként szolgál a világ többi felsőoktatási intézményének, ráadásul a jövő vezetőinek jelentős része – leendő politikusok, tudósok és közgazdászok – innen kerül ki, az új oktatási irány jelentős hatással lehet a világ jövőjére.
A Harvardon hosszú évtizedek óta az egyik legnépszerűbb tantárgy a Bevezetés a közgazdaságtudományba, ahol a hallgatók megismerik az alapvető összefüggéseket a kereslet és kínálat között: hogy milyen hatása van az ár változásának a javak termelésére és fogyasztására, milyen alapvetéseket figyelhetünk meg a piacokon, milyen következményekkel járhat egyes új adók bevezetése. Chetty viszont saját bevezető kurzusán az általános elméleti alapok helyett új irányba mozdult el, és inkább a tapasztalati tényekre és adatokra fókuszálna. A váltást már a kurzus címe is sejteti: Közgazdaságtan 1152: A Big Data használata gazdasági és társadalmi problémák megoldásához. Az órán a kereslet-kínálati görbék vagy más alapvető fogalmak bevezetése helyett inkább az adatelemzésre helyezi a hangsúlyt, amelyhez teoretikus bevezető tankönyv helyett empirikus tanulmányok gyűjteménye képezi az alapot. A félév során a hallgatóknak kvantitatív adatok felhasználásával kell megoldaniuk különböző, a való életet meghatározó társadalmi problémákat.
Chetty kurzusán a diákok az adatelemzés során azt a képességet sajátítják el, hogy meg tudják találni a megfelelő gazdasági eszközöket adott szociális problémák enyhítésére. A fő cél az, hogy megértsék, miként lehet adatokból ok-okozati összefüggéseket megtalálni, ahelyett, hogy a kereslet-kínálat modelljéből megpróbálnák megjósolni a különböző szakpolitikai intézkedések hatását. Emellett Chetty fontosnak tartja, hogy a hallgatók megtanulják, a valóságban mire képes és mire nem képes a közgazdaságtan a szakpolitikában – saját személyes értékválasztásaiktól függetlenül. Ezért éles határvonalat kíván húzni a szubjektív morális ítéletek (például hogy a minimálbér hatékonytalan vagy hogy a magas adók több kárt okoznak, mint hasznot), illetve a tapasztalati tények között.
A hallgatók egyre nagyobb arányban választják ezt a kurzust azért, hogy a társadalmi igazságosság kérdését gazdasági szempontból tanulmányozhassák. Ráadásul sikerült elérni olyan hallgatókat is, akik korábban kevésbé érdeklődtek a közgazdaságtan iránt: a hagyományos bevezető kurzushoz képest Chetty óráján például jelentősen nagyobb arányban vettek részt női hallgatók.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.
ajánló
Megjelent az Egyensúly Intézet levegőtisztaságról szóló szakpolitikai anyaga
„Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét?” Ezzel a kérdéssel indul az Egyensúly Intézet első...
Tovább erősödik az Egyensúly Intézet
Egyensúly Csoport néven cégcsoportként folytatja működését az Egyensúly Intézet, a Future Forum...
Megjelent az Egyensúly Intézet Megatrend Indexe
Több mint egy éves kutatómunka eredményeként elkészült a „Megatrend Index”. A Megatrend Index...
E-könyvben is kapható a Magyarország 2030
Már nem csak nyomtatott példányban elérhető a Magyarország 2030 kötet. Már e-könyvben is kapható...
Sedláček és Szvetelszky adott elő az Egyensúly Intézet konferenciáján
Az Egyensúly Intézet Future Forum Danubia rendezvénysorozatának második szakmai beszélgetését...
Fukuyama és Stumpf az Egyensúly Intézet első konferenciáján
Az Egyensúly Intézet 2020. október 13-án Francis Fukuyama-t, a Stanford Egyetem professzorát és...