Új frontvonalak a nemzetközi hadviselésben

2019, október 15 | 2019/12, Blog, Politika, Világtrend

Háború a jégen és az űrben

A klímaváltozás és a technológiai fejlődés nemcsak a fegyvereket, de a csaták helyszíneit is elsőrendűen érinti. A Quartz trendelemzése szerint a jövő csatáit egyre kevésbé a hagyományos, szárazföldi,
vízi és légi egységek fogják vívni
.

Az olvadó jégsapkák hatására például az Északi-sark egyre nagyobb területei válnak potenciális nemzetközi feszültségforrássá. Nemcsak arról van szó, hogy a vékonyodó és visszahúzódó jégrétegek új olaj-, gáz- és ásványlelőhelyeket rejtenek, hanem arról is, hogy akár új katonai támaszpontokat, rakétakilövő vagy tengeralattjáró-állomásokat is lehet telepíteni rájuk, miközben a jég visszaszorulása új kereskedelmi útvonalak létrehozását is lehetővé teszi. Nem véletlen, hogy az Arktisz különböző területeire olyan rivalizáló nagyhatalmak nyilvánítják ki igényüket, mint az USA, Oroszország vagy Kína – ami egyúttal a kiterjedt sarkvidéki konfliktusok kirobbanásának lehetőségét is magában rejti.

A nemzetközi vetélkedésnek még a sarkvidéknél is fontosabb terepe ma a világűr. A titkaikat féltve őrző nagyhatalmak infrastruktúrájáról precíz képeket készítő kémműholdak példája magától értetődő. De az USA például speciális műholdakkal oldja meg a világ különböző pontjain bevetett erői koordinálását is, miközben rakétavédelmi rendszerének gerincét is mesterséges égitestek alkotják – összesen 153 amerikai katonai célú műhold kering ma Föld körüli pályán. Az utóbbi években Kína és Oroszország is elkezdett felzárkózni: előbbi 51, utóbbi pedig már 88 katonai műholdat lőtt ki eddig az űrbe. Ahogy egyre nő a számuk és a hadászati jelentőségük, a jövőben ezek az eszközök is a nagyhatalmi konfliktusok céltábláivá válnak: egy háborúban kulcsfontosságú lesz, hogy minél több műhold speciális rakétákkal történő kilövésével sikerül-e gyengíteni az ellenség kommunikációját, logisztikáját és védelmi képességét. Egy amerikai jelentés szerint Kína már ma is olyan lézerfegyver fejlesztésén dolgozik, amely alkalmas az ellenséges műholdak zavarására, roncsolására vagy akár elpusztítására.

A cikk kitér arra is, hogy a közeljövőben milyen hagyományos színtereken mélyülhetnek el különösen veszélyes feszültségek. Ilyen helyszín lehet például a Baltikum, azon belül is a Lengyelország és Litvánia határán található Suwalki-folyosó, amely az egyetlen olyan szárazföldi terület, ahonnan a NATO hatékonyan védhetné meg a balti államokat egy esetleges orosz támadástól – épp ezért aggasztó, hogy az utóbbi években egyre fokozódott itt az orosz haderők jelenléte. Kína előretörésének gócpontja a Dél-Kínai-tenger, amelynek szigetei stratégiai fontossággal bírnak Peking Tajvan visszaszerzésére irányuló terveiben. Kína jelentős rakétaarzenált telepített a térségbe, amely akár rövid hatótávolságú nukleáris tölteteket is magába foglalhat, hiszen, mint ismeretes, Kína nem írta alá az ilyen csapásmérőeszközök leszereléséről szóló nemzetközi egyezményt.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.

ajánló