Új frontvonalak a nemzetközi hadviselésben
Háború a jégen és az űrben
A klímaváltozás és a technológiai fejlődés nemcsak a fegyvereket, de a csaták helyszíneit is elsőrendűen érinti. A Quartz trendelemzése szerint a jövő csatáit egyre kevésbé a hagyományos, szárazföldi,
vízi és légi egységek fogják vívni.
Az olvadó jégsapkák hatására például az Északi-sark egyre nagyobb területei válnak potenciális nemzetközi feszültségforrássá. Nemcsak arról van szó, hogy a vékonyodó és visszahúzódó jégrétegek új olaj-, gáz- és ásványlelőhelyeket rejtenek, hanem arról is, hogy akár új katonai támaszpontokat, rakétakilövő vagy tengeralattjáró-állomásokat is lehet telepíteni rájuk, miközben a jég visszaszorulása új kereskedelmi útvonalak létrehozását is lehetővé teszi. Nem véletlen, hogy az Arktisz különböző területeire olyan rivalizáló nagyhatalmak nyilvánítják ki igényüket, mint az USA, Oroszország vagy Kína – ami egyúttal a kiterjedt sarkvidéki konfliktusok kirobbanásának lehetőségét is magában rejti.
A nemzetközi vetélkedésnek még a sarkvidéknél is fontosabb terepe ma a világűr. A titkaikat féltve őrző nagyhatalmak infrastruktúrájáról precíz képeket készítő kémműholdak példája magától értetődő. De az USA például speciális műholdakkal oldja meg a világ különböző pontjain bevetett erői koordinálását is, miközben rakétavédelmi rendszerének gerincét is mesterséges égitestek alkotják – összesen 153 amerikai katonai célú műhold kering ma Föld körüli pályán. Az utóbbi években Kína és Oroszország is elkezdett felzárkózni: előbbi 51, utóbbi pedig már 88 katonai műholdat lőtt ki eddig az űrbe. Ahogy egyre nő a számuk és a hadászati jelentőségük, a jövőben ezek az eszközök is a nagyhatalmi konfliktusok céltábláivá válnak: egy háborúban kulcsfontosságú lesz, hogy minél több műhold speciális rakétákkal történő kilövésével sikerül-e gyengíteni az ellenség kommunikációját, logisztikáját és védelmi képességét. Egy amerikai jelentés szerint Kína már ma is olyan lézerfegyver fejlesztésén dolgozik, amely alkalmas az ellenséges műholdak zavarására, roncsolására vagy akár elpusztítására.
A cikk kitér arra is, hogy a közeljövőben milyen hagyományos színtereken mélyülhetnek el különösen veszélyes feszültségek. Ilyen helyszín lehet például a Baltikum, azon belül is a Lengyelország és Litvánia határán található Suwalki-folyosó, amely az egyetlen olyan szárazföldi terület, ahonnan a NATO hatékonyan védhetné meg a balti államokat egy esetleges orosz támadástól – épp ezért aggasztó, hogy az utóbbi években egyre fokozódott itt az orosz haderők jelenléte. Kína előretörésének gócpontja a Dél-Kínai-tenger, amelynek szigetei stratégiai fontossággal bírnak Peking Tajvan visszaszerzésére irányuló terveiben. Kína jelentős rakétaarzenált telepített a térségbe, amely akár rövid hatótávolságú nukleáris tölteteket is magába foglalhat, hiszen, mint ismeretes, Kína nem írta alá az ilyen csapásmérőeszközök leszereléséről szóló nemzetközi egyezményt.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.
ajánló
Megjelent az Egyensúly Intézet levegőtisztaságról szóló szakpolitikai anyaga
„Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét?” Ezzel a kérdéssel indul az Egyensúly Intézet első...
Tovább erősödik az Egyensúly Intézet
Egyensúly Csoport néven cégcsoportként folytatja működését az Egyensúly Intézet, a Future Forum...
Megjelent az Egyensúly Intézet Megatrend Indexe
Több mint egy éves kutatómunka eredményeként elkészült a „Megatrend Index”.A Megatrend Index...
E-könyvben is kapható a Magyarország 2030
Már nem csak nyomtatott példányban elérhető a Magyarország 2030 kötet. Már e-könyvben is kapható...
Sedláček és Szvetelszky adott elő az Egyensúly Intézet konferenciáján
Az Egyensúly Intézet Future Forum Danubia rendezvénysorozatának második szakmai beszélgetését...
Fukuyama és Stumpf az Egyensúly Intézet első konferenciáján
Az Egyensúly Intézet 2020. október 13-án Francis Fukuyama-t, a Stanford Egyetem professzorát és...