Többet kellene költeni továbbképzésre

2019, október 15 | 2019/12, Blog, Gazdaság, Világtrend

A technológiai fejlődés felértékeli a képzettséget

Big Think vállalati körképe megerősíti a szakértők tételét, hogy a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az automatizáció korában különösképpen megnövekszik az igény a jól képzett és élethosszig tanuló munkavállalókra.

Mint ismeretes, a napjainkban zajló negyedik ipari forradalom központi eleme a tanulni képes szoftverek terjedése, illetve
a korábban emberek által végzett munkafolyamatok tömeges gépesítése. Noha ez a folyamat nagyon sok emberi munkahelyet fenyeget, közben rengeteg új állást is teremt. A legfejlettebb mesterséges intelligencia sem képes például felülmúlni az embert az úgynevezett „puha készségek”, vagyis olyan, kifejezetten emberi képességek terén, mint amilyen
az érzelmi intelligencia, a problémamegoldó készség, a kreativitás, a meggyőzőerő vagy az alkalmazkodókészség. Ezzel szemben elsősorban azok az állások vannak veszélyben, amelyekre a rutinszerű, emocionális készségeket nem igénylő munkafolyamatok jellemzők – ilyen munkát végző emberekre valóban egyre kevésbé lesz szükség. A cégek versenyképessége így még az egyre fokozódó digitalizáció idején is nagyban múlik azon, hogy a vállalati vezetők és alkalmazottaik hogyan teljesítenek a más emberekkel történő interakciók során. Ezért nem is az a valódi kérdés, hogy
az emberi dolgozókat belátható időn belül felválthatják-e a gépek és a szoftverek – hanem az, hogy hogyan és mennyi erőforrást fektetnek a vállalatok munkavállalóik átképzésébe, hogy azok jobban megfelelhessenek az új kor kihívásainak.

Ennek fontosságát ma már egyre több vállalat felismeri. A BMO nevű kanadai pénzügyi szolgáltató például évente átlagosan 78 millió dollárt fektet alkalmazottai továbbképzésére. Ez 2018-ban 1726 dollárt és 23,7 órányi továbbképzést jelentett munkavállalónként, amivel példát mutat versenytársainak ezen a téren. Neil Irwin, a The New York Times gazdasági tudósítója szerint azok az emberek válnak igazán sikeressé a piaci versenyben, akik folyamatos tanulással képesek túlterjeszkedni saját szűken vett szakmájukon. Ma például az ideális mérnök legalább annyira jó marketinges, mint amennyire jó mérnök. Irwin szerint annak, aki versenyképes akar maradni, ma érdemes kifejezetten olyan területeken fejlesztenie a képességeit, amelyek viszonylag távolinak tűnnek a saját szakterületéhez képest. Akinek például kifejezetten erőssége a matematika és a statisztika, annak érdemes úgy továbbképeznie magát, hogy jobb legyen a kommunikáció
és a nyilvánosság előtt való beszéd területén. Ha pedig valaki éppenséggel jó mérnök, az próbálja elsajátítani a pénzügyek
és a márkaépítés fortélyait. A lényeg, hogy a munkavállaló teljesen ismeretlen területeken keressen új lehetőségeket
a fejlődésre
.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.

ajánló