Születési helyünk az egész életünket meghatározza
Miért keresnek többet, akik nagyvárosban nőttek fel?
Egy új kutatás szerint szoros oksági összefüggés figyelhető meg az emberek születési helyének mérete és a jövedelmük között – írja a Citylab. A Journal for Urban Economicsban publikált kutatás arra a tényre próbált magyarázatot találni,
hogy a nagyvárosok általában több tehetséges embert vonzanak, miközben magasabb termelékenységet és több innovációt produkálnak, aminek köszönhetően azok is több pénzt keresnek, akik ilyen városokban dolgoznak.
A két közgazdász szerző, Clément Bosquet és Henry G. Overman brit adatokra támaszkodva kereste a lehetséges összefüggést a születési hely mérete és a felnőttkori jövedelmek között. A kutatás során, 1991 és 2009 között több ízben interjúvoltak meg 16 éves és annál idősebb egyéneket, összesen 7500 embert. Az adatokból arra jutottak, hogy erős oksági összefüggés figyelhető meg a születési hely és a keresetek között – megközelítőleg akkora, mint az aktuális lakóhely mérete és a jövedelem között, még akkor is, ha kiküszöböljük más demográfiai változók, például a nem és a kor hatását. A 1971-ben Londonban születettek például átlagosan 6,6 százalékkal többet keresnek, mint az ugyanabban az évben Manchesterben születettek, és 9,3 százalékkal többet, mint Liverpoolban világra jött kortársaik.
A születési hely mérete számos módon képes befolyásolni a majdani életesélyeket. Egy nagyvárosban mindenekelőtt jobbak az életkörülmények, több iskola és lakókörnyék között lehet válogatni, nagyobb társadalmi kapcsolatrendszert lehet építeni, miközben a fejlődő fiatal számára több lehetséges példakép és mentor áll rendelkezésre. Korábbi kutatások is igazolták már a gazdasági mobilitás és a gyermekkori lakóhely közötti összefüggést, ahogy azt is, hogy milyen nehéz kitörni a születési hely által kijelölt éltpályáról. Szociológiai kutatások például azt tárták fel, hogy a kevésbé előkelő környékek miképp állandósítják és termelik újra a szélsőséges szegénység földrajzi koncentrálódását. A nagyvárosok ezzel szemben vonzzák a jobb vagyoni helyzetű családokat, miközben a szegényebb környéken születetteknek eleve sokkal nehezebb ilyen lakóhelyre költözniük.
Az újabb adatok is alátámasztják, hogy a fejlettebb országokban jelentős mértékben visszaesett a földrajzi mobilitás. Bosquet és Overman tanulmánya szerint a kutatás alanyainak 44 százaléka egész életében kizárólag azon a településen vállalt munkát, ahol született, sőt a nyolc általános iskolával vagy középfokú végzettséggel rendelkezők körében ez a szám még magasabb, 48 százalék. Márpedig a születési hely jövedelemre gyakorolt hatása jóval erősebb azok esetében, akik soha életükben nem költöznek el onnan, ahol felnőttek. Mindemellett az sem mellékes, hogy a nagyobb városokban születettek későbbi életük során hajlamosabbak még nagyobb városba költözni, ami még tovább fokozza a városméretnek a vagyoni helyzetükre gyakorolt pozitív hatását.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.
ajánló
Megjelent az Egyensúly Intézet levegőtisztaságról szóló szakpolitikai anyaga
„Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét?” Ezzel a kérdéssel indul az Egyensúly Intézet első...
Tovább erősödik az Egyensúly Intézet
Egyensúly Csoport néven cégcsoportként folytatja működését az Egyensúly Intézet, a Future Forum...
Megjelent az Egyensúly Intézet Megatrend Indexe
Több mint egy éves kutatómunka eredményeként elkészült a „Megatrend Index”.A Megatrend Index...
E-könyvben is kapható a Magyarország 2030
Már nem csak nyomtatott példányban elérhető a Magyarország 2030 kötet. Már e-könyvben is kapható...
Sedláček és Szvetelszky adott elő az Egyensúly Intézet konferenciáján
Az Egyensúly Intézet Future Forum Danubia rendezvénysorozatának második szakmai beszélgetését...
Fukuyama és Stumpf az Egyensúly Intézet első konferenciáján
Az Egyensúly Intézet 2020. október 13-án Francis Fukuyama-t, a Stanford Egyetem professzorát és...