Ők tudják a legjobban megjósolni a jövőt

2019, július 15 | 2019/6, Blog, Politika, Világtrend

A szakértelem hamis mítosza?

1984-ben egy fiatal pszichológus-politikatudós, Philip E. Tetlock nagyszabású kutatásba kezdett: azt tűzte ki célul, hogy megvizsgálja, mennyire pontosan teljesültek a különböző politikai és gazdasági szakértők jövőre vonatkozó jóslatai. Arra volt kíváncsi, hogy a különböző tudományterületek legnagyobb tudású képviselői mennyire képesek saját szakterületükön belül olyan megállapításokat tenni, melyek valóban be is következnek a jövőben. A The Atlantic legújabb cikke azt mutatja be, hogy a több mint húsz éven át tartó, összesen 284 szakértő jóslatait elemző kísérletből milyen következtetéseket tudott levonni a kutató a tudományos élet teljesítményéről.

Az eredmény lesújtó volt: mint kiderült, a különböző területek szakértői nagyon rossz arányban tudták csak pontosan megmondani, hogy mire számíthatunk a jövőben. Azoknak az eseményeknek, amelyek a bekövetkezését lehetetlennek vagy majdnem lehetetlennek minősítették, a 15 százalékuk végül mégis bekövetkezett; mindeközben a teljesen biztosra ígért események több mint egynegyede nem valósult meg. Külön érdekesség, hogy az előrejelzések pontosságát sem a kutatók tapasztaltsága, sem esetleges bizalmas információkhoz való hozzáférése nem javította.

Az adatok elemzése során Tetlock a vizsgált tudósokat két nagyobb csoportra különítette el: sünöknek nevezte azokat, akik kizárólag egyetlen területre specializálódtak, amelyről nagyon mély tudással rendelkeznek, míg rókáknak azokat, akik sok fontos dolgot ismernek különböző tudományterületekkel kapcsolatban, de csak felszínesen.

Meglepő módon, azok, akik kizárólag egyetlen dologhoz értenek, különösen rosszul tudták megjósolni a jövőt, még a saját területükre vonatkozóan is.

Ezt Tetlock azzal magyarázza, hogy a „sünök” kizárólag egyetlen szemüvegen keresztül képesek figyelni a világot, míg a „rókák” sokkal jobban átlátják a különböző ellentmondásokat és kétértelműségeket, miközben nagyobb mértékben képesek váratlan eseményekkel kalkulálni.

Ezt követően Tetlockék újabb kísérletekbe kezdtek, aminek során célzottan „rókatípusú” embereket kerestek: vagyis olyanokat, akiknek nincs érdemi szakmai múltjuk, viszont széles érdeklődési körrel és sajátos olvasási szokásokkal rendelkeznek. Egy teszten ez a csapat sokkal jobban teljesített, mint olyan más meghívottak, akik akár minősített állami információkhoz is hozzáfértek.

Tetlock megállapítása szerint a „rókákat” az teszi különösen sikeressé a „jövendölésben”, hogy gyorsabban képesek reagálni a váratlan eredményekre, illetve azokhoz igazítani a gondolataikat – miközben a „sünök” sokkal lassabbak ebben. Utóbbiak ráadásul, amikor régi meggyőződéseiket megdőlni látják, kontraproduktív módon hajlamosabbak csak még jobban hinni azokban. A „rókák” ezzel szemben tanulnak: saját elképzeléseiket hipotézisnek tekintik, és alávetik azokat a valóság próbájának, szemben a sünökkel, akik saját előzetes feltételezéseikkel próbálják megmagyarázni a valóságot.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.

ajánló