Mivel magyarázható a szociáldemokrácia hanyatlása?

Szerző: | aug 30, 2019 | 2019/9, Blog, Politika, Világtrend

Az identitáspolitikai küzdelem korszaka véget ért

Journal of Democracyben megjelent esszéjükben Maria Snegovaya és Sheri Berman politikatudósok arra a kérdésre keresik a választ, mivel magyarázható a hagyományos balközép pártok világszerte tapasztalható hanyatlása. A témáról szóló elemzések többnyire olyan tényezőket emelnek ki, mint a szociáldemokrácia hagyományos szavazóbázisának (a szervezett munkásságnak és maguknak a szakszervezeteknek) az átalakulása, illetve szociokulturális megosztottsága. A cikk szerzői szerint ugyanakkor legalább ennyire fontos, Európától Latin-Amerikáig egyaránt releváns ok az, hogy a második világháborút követően a szociáldemokrata pártok nagy része feladta rendszerkritikus arculatát, és a huszadik század végére gazdasági értelemben a centrum, vagy akár egyenesen a jobboldal felé mozdultak el.

A szociáldemokrata pártok sikerességét a második világháborút követő három évtized alapozta meg. Ekkoriban – tanulva az 1929-es gazdasági világválság tragikus politikai következményeiből – Nyugat-Európa régi és új demokráciáiban a háború előttinél nagyobb figyelmet fordítottak a kapitalizmus társadalmi bizonytalanságainak tompítására, ami végső soron a modern jóléti államok kialakulásához vezetett. Ebben a folyamatban vezető szerepet játszottak a szociáldemokrata pártok, amelyek a kommunistákkal szemben elvetették a világforradalom gondolatát és elfogadták a demokrácia játékszabályait, miközben a jobboldaltól azzal különböztették meg magukat, hogy nagyobb szerepet szántak az államnak
a piacgazdaság „megszelídítésében”. A háború utáni konjunktúra időszakában azonban egyre kevesebb figyelmet szenteltek a kapitalizmus mélyreható reformján való gondolkodásnak, az újraelosztással kapcsolatos alternatív politikák megfogalmazásának, és figyelmüket nagyobb mértékben fordították olyan új, szociokulturális kérdések felé,
mint a multikulturalizmus, a feminizmus, vagy a posztkolonializmus
.

Ezt a folyamatot erősítette, hogy a hetvenes évek inflációs és munkanélküliségi válságát követően a mérsékelt baloldali pártok egyre inkább részévé váltak a „neoliberális konszenzusnak” – vagyis annak a gondolatnak, hogy a gazdasági nehézségek egyetlen lehetséges megoldása az állami költések lefaragásában, a kisebb államban és a deregulációban keresendő. Ennek volt példája a Tony Blair-féle „Új Munkáspárt”, illetve Bill Clinton és Gerhard Schröder hasonló kísérletei, miközben a baloldali pártok az EU-ba törekvő volt szocialista országokban is az IMF és az EU megszorításra épülő iránymutatásai szerint kormányoztak. A szociáldemokrata pártok így egyre kevésbé rendelkeztek a jobboldalétól megkülönböztethető arculattal, a jóléti állam és az elesettek védelmezőjének imázsát pedig átengedték a hetvenes évektől feltámadó új – elsősorban jobboldali – populista pártoknak. A francia Nemzeti Front, az Osztrák Szabadságpárt
és más szélsőséges mozgalmak az ezredfordulóra maguk mögött hagyták neoliberális gazdasági programjukat, és idegenellenességüket erősen baloldali gazdaság- és szociálpolitikával egészítették ki. Így a baloldal helyett végül ezek
a pártok tudtak politikai hasznot kovácsolni a 2008-as gazdasági világválságból is, miközben végletesen megosztó, „vagy-vagy”-típusú, szélsőséges politizálásukkal magát a liberális demokráciát is válságba sodorták.

A szerzők szerint a szociáldemokrata pártok csak akkor térhetnek vissza a politika élvonalába, ha ismét képesek lesznek jól megkülönböztethető, a kapitalizmus veszteseire és mindenekelőtt az elosztási kérdésekre koncentráló ajánlatot tenni a választóknak. A populista pártok visszaszorulását is csak úgy lehet elérni, ha a demokratikus pártverseny ismét képes lesz valódi, megkülönböztethető alternatívákat kínálni a választóknak.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.

ajánló