Mit jelent a negatív kamatláb, és kell-e tőle félni?
Németország és Japán után Amerikában is alkalmazhatják
A Fortune cikke szerint a sokszor emlegetett negatív kamatlábak okozhatnak jelentős kárt, de hasznot is – minden attól függ, hogy kinek a szempontjából nézzük. A szerző idézi a Bloomberg adatait, amelyek szerint a világon hozzávetőlegesen 16 billió dollár adósság halmozódott fel a negatív kamatlábak miatt. Ez bizonyos körülmények fennállása esetén nem feltétlenül jelent problémát: például akkor, ha a bank fizet kamatot a mi jelzáloghitelünkre. Jelenleg ez a különös helyzet áll fenn például Dániában, ahol a tízéves lejáratú jelzálogkölcsönök kamatai negatívak, míg a húszéves lejáratúaké is nulla százalékon áll.
De miért éri meg a bankoknak, ha kamatot fizetnek az adósoknak a hitelük után? Amellett, hogy a banki költségeken még így is kereshetnek, és magukkal a jelzálogkölcsönökkel is kereskedhetnek, elsősorban az a céljuk, hogy ösztönözzék
a hitelfelvételt, és ezáltal serkentsék a pénz mozgását a gazdaságban. Ellenkező esetben a jelenlegi feltételek mellett a központi banknak kellene fizetniük, hogy ott tarthassák a tőkéjüket – a jegybankok épp azért alakítják így a feltételeket, hogy ösztönözzék a magánembereket a pénzük visszaforgatására a gazdaságba. Ha nő a háztartások vásárlóereje, többet fognak költeni például lakásfelújításra, ez a pénz pedig utat talál a gazdaság más szektoraiba (a lakásfelújítást végzők például éttermekben költik el a pénzüket), és ezáltal végső soron elkerülhetővé válhat a recesszió.
A negatív kamatlábak ugyanakkor sokkal több kárt tudnak okozni, mint amennyi hasznot akár optimális körülmények között hozhatnak. Ha az emberek a negatív kamatlábak ellenére sem hajlandók több hitelt felvenni, veszélyes pszichológiai helyzet alakulhat ki a gazdaságban. Az alacsony infláció mellett ugyanis kölcsönfelvétel helyett az emberek nagyobb hangsúlyt fektethetnek a megtakarításra, vagyis kevesebb pénzt fognak elkölteni – például lakásfelújításra vagy étteremekben. Miközben a bankok a hitelfelvétel megugrására várnak, a háztartások pedig a kamatok emelkedésére, a pénz nem forog vissza a gazdaságba, ami növeli a recesszió kockázatát. Ebből a kockázatból kifolyólag napjainkban alig néhány országban élnek a negatív kamatú kötvényekkel mint keresletélénkítő eszközzel – például Japánban és Németországban, amelyek mellett az Egyesült Államokban is számítani lehet a jelenség felbukkanására. Egy, a cikkben idézett szakértő szerint a negatív kamatláb olyan, mint a láz: önmagában nem feltétlenül jelent semmit, ugyanakkor mindig a globális kitartás és jó minőségű vagyonelemek hiányát jelzi. Aki hosszú távú biztonságot keres, annak nem az számít, hogy milyen a kamatozás, hanem az, hogy amikor ki szeretné venni a pénzét, a pénzintézet biztosan vissza tudja szolgáltatni azt.
A legrosszabb forgatókönyv azonban a defláció és a nyomában kialakuló válság lehetősége: ha az emberek akkor sem vesznek fel hitelt, amikor fizetnek nekik érte, a gazdaság lelassul, az emberek pedig elhalasztják a gazdaságot élénkíntő beruházásaikat: nem bérelnek fel vállalkozókat, a vállalkozók kénytelenek elbocsátani embereket, és ha ez a folyamat tartósnak bizonyul, akkor már válságról beszélünk. A jegybankok alternatív megoldásként a hosszú lejáratú álamkötvények eladását és a rövid lejáratú államkötvények vásárlását hajlamosak alkalmazni. De akadnak olyanok, akik nem a monetáris politikában keresik a megoldást, sőt szerintük az olcsó pénz inkább maga a probléma forrása. A negatív kamatláb nemcsak rossz üzenet a piacnak, de egyúttal eszköztelenné teszi a monetáris politikát a gazdaság később bekövetkező lassulásával szemben.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.
ajánló
Megjelent az Egyensúly Intézet levegőtisztaságról szóló szakpolitikai anyaga
„Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét?” Ezzel a kérdéssel indul az Egyensúly Intézet első...
Tovább erősödik az Egyensúly Intézet
Egyensúly Csoport néven cégcsoportként folytatja működését az Egyensúly Intézet, a Future Forum...
Megjelent az Egyensúly Intézet Megatrend Indexe
Több mint egy éves kutatómunka eredményeként elkészült a „Megatrend Index”.A Megatrend Index...
E-könyvben is kapható a Magyarország 2030
Már nem csak nyomtatott példányban elérhető a Magyarország 2030 kötet. Már e-könyvben is kapható...
Sedláček és Szvetelszky adott elő az Egyensúly Intézet konferenciáján
Az Egyensúly Intézet Future Forum Danubia rendezvénysorozatának második szakmai beszélgetését...
Fukuyama és Stumpf az Egyensúly Intézet első konferenciáján
Az Egyensúly Intézet 2020. október 13-án Francis Fukuyama-t, a Stanford Egyetem professzorát és...