Mit jelent a negatív kamatláb, és kell-e tőle félni?

Szerző: | aug 30, 2019 | 2019/9, Blog, Gazdaság, Világtrend

Németország és Japán után Amerikában is alkalmazhatják

Fortune cikke szerint a sokszor emlegetett negatív kamatlábak okozhatnak jelentős kárt, de hasznot is – minden attól függ, hogy kinek a szempontjából nézzük. A szerző idézi a Bloomberg adatait, amelyek szerint a világon hozzávetőlegesen 16 billió dollár adósság halmozódott fel a negatív kamatlábak miatt. Ez bizonyos körülmények fennállása esetén nem feltétlenül jelent problémát: például akkor, ha a bank fizet kamatot a mi jelzáloghitelünkre. Jelenleg ez a különös helyzet áll fenn például Dániában, ahol a tízéves lejáratú jelzálogkölcsönök kamatai negatívak, míg a húszéves lejáratúaké is nulla százalékon áll.

De miért éri meg a bankoknak, ha kamatot fizetnek az adósoknak a hitelük után? Amellett, hogy a banki költségeken még így is kereshetnek, és magukkal a jelzálogkölcsönökkel is kereskedhetnek, elsősorban az a céljuk, hogy ösztönözzék
a hitelfelvételt
, és ezáltal serkentsék a pénz mozgását a gazdaságban. Ellenkező esetben a jelenlegi feltételek mellett a központi banknak kellene fizetniük, hogy ott tarthassák a tőkéjüket – a jegybankok épp azért alakítják így a feltételeket, hogy ösztönözzék a magánembereket a pénzük visszaforgatására a gazdaságba. Ha nő a háztartások vásárlóereje, többet fognak költeni például lakásfelújításra, ez a pénz pedig utat talál a gazdaság más szektoraiba (a lakásfelújítást végzők például éttermekben költik el a pénzüket), és ezáltal végső soron elkerülhetővé válhat a recesszió.

A negatív kamatlábak ugyanakkor sokkal több kárt tudnak okozni, mint amennyi hasznot akár optimális körülmények között hozhatnak. Ha az emberek a negatív kamatlábak ellenére sem hajlandók több hitelt felvenni, veszélyes pszichológiai helyzet alakulhat ki a gazdaságban. Az alacsony infláció mellett ugyanis kölcsönfelvétel helyett az emberek nagyobb hangsúlyt fektethetnek a megtakarításra, vagyis kevesebb pénzt fognak elkölteni – például lakásfelújításra vagy étteremekben. Miközben a bankok a hitelfelvétel megugrására várnak, a háztartások pedig a kamatok emelkedésére, a pénz nem forog vissza a gazdaságba, ami növeli a recesszió kockázatát. Ebből a kockázatból kifolyólag napjainkban alig néhány országban élnek a negatív kamatú kötvényekkel mint keresletélénkítő eszközzel – például Japánban és Németországban, amelyek mellett az Egyesült Államokban is számítani lehet a jelenség felbukkanására. Egy, a cikkben idézett szakértő szerint a negatív kamatláb olyan, mint a láz: önmagában nem feltétlenül jelent semmit, ugyanakkor mindig a globális kitartás és jó minőségű vagyonelemek hiányát jelzi. Aki hosszú távú biztonságot keres, annak nem az számít, hogy milyen a kamatozás, hanem az, hogy amikor ki szeretné venni a pénzét, a pénzintézet biztosan vissza tudja szolgáltatni azt.

A legrosszabb forgatókönyv azonban a defláció és a nyomában kialakuló válság lehetősége: ha az emberek akkor sem vesznek fel hitelt, amikor fizetnek nekik érte, a gazdaság lelassul, az emberek pedig elhalasztják a gazdaságot élénkíntő beruházásaikat: nem bérelnek fel vállalkozókat, a vállalkozók kénytelenek elbocsátani embereket, és ha ez a folyamat tartósnak bizonyul, akkor már válságról beszélünk. A jegybankok alternatív megoldásként a hosszú lejáratú álamkötvények eladását és a rövid lejáratú államkötvények vásárlását hajlamosak alkalmazni. De akadnak olyanok, akik nem a monetáris politikában keresik a megoldást, sőt szerintük az olcsó pénz inkább maga a probléma forrása. A negatív kamatláb nemcsak rossz üzenet a piacnak, de egyúttal eszköztelenné teszi a monetáris politikát a gazdaság később bekövetkező lassulásával szemben.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.

ajánló