Miért nem hatékonyabb a tudásalapú munkavégzés?
Cal Newport alternatív megoldást kínál
Azt gondolnánk, hogy akik egy időben több felé tudnak figyelni, mint mi, feltétlenül jobb munkaerőt is jelentenek nálunk. A BBC Worklife cikke azonban, amely a Georgetowni Egyetem professzora, Cal Newport kutatási eredményeit (köztük a Deep Work and Digital Minimalism című új könyvét) foglalja össze, más megvilágításba helyezi ezt a kérdést. Newport szerint nem a multitaskingban, és még csak nem is a készségekben rejlik a munkaerő értéke – hanem abban, hogy valaki milyen gyorsan és milyen hosszan képes elérni a mély koncentráció állapotát.
A munkahelyeket, irodákat általában kényelmi szempontokat szem előtt tartva rendezik be, ahelyett, hogy arra fókuszálnának, hogyan tudjuk a legjobban kihasználni szellemi kapacitásunkat. Ezekben a munkakörnyezetekben rá vagyunk kényszerítve, hogy folyamatosan válaszra készen álljunk, és szünet nélkül megosszuk a figyelmünket. Newport szerint ez összeegyeztethetetlen a mély, kreatív gondolkodással. A pszichológusok sokáig úgy tartották, hogy a „multitaskerek” különleges képességeiknek köszönhetően tudnak egyszerre több feladatra koncentrálni, de az újabb kutatások azt igazolják, hogy ezek a munkavállalók valójában gyakran rosszabbul teljesítenek a kognitív feladatokban. A környezetünk kényszerít rá, hogy akkor is megosszuk a figyelmünket, ha már egyik feladatunkra sem tudunk megfelelően koncentrálni. A technológia körbevesz minket: egymás után kapjuk az üzeneteket, több feladaton dolgozunk egyszerre, és beleroskadunk a szorongásba, hogy egyszerre mindenhol jelen kell lennünk.
Newport szerint, ha kevesebb feladatot végzünk adott munkanapon belül, végül minőségibb munkát fogunk kiadni a kezünkből. Nem szabad engednünk, hogy megosztott figyelmünk egy részét szünet nélkül a munkára fordítsuk, mivel az munkahelyi kiégéshez vezethet. Ennél is fontosabb, hogy a túlzottan nyüzsgő, csoportos problémamegoldás helyett a zavaró tényezőket kizáró teret kell adni a dolgozóknak. Az igazgatóknak sem érdemes a napjuk 85 százalékát találkozókon, telefonálással vagy a munkáról való diskurálással tölteniük: ezek a folyamatos kontextusváltások leszívják az energiájukat és szintén munkahelyi kiégéshez vezethetnek.
Newport szerint ideje alternatív munkamenetet találni az e-mailezésre, például a szemtől szembeni megbeszélést, ahol a kommunikációnak nagyon tisztán és félreérthetetlenül kell folynia. Lineáris munkamenetet javasol, amelynek keretében csak azután térhetünk rá a következő feladatra, hogy az előzőt már teljesen befejeztük. Ma a bejövő e-mailek folyamatosan más feladatokra emlékeztetnek, sőt úgynevezett „figyelemtörmelékek” húznak vissza az előző feladat munkamenetébe. Ráadásul az a tapasztalat, hogy minél jobban el vagyunk foglalva, annál inkább váltogatjuk a feladatokat, pedig a legfrissebb kutatások szerint átlagosan 23 percbe és 15 másodpercbe telik, mire újra elérjük a mély koncentráció állapotát. Hiába kényelmes a nyílt diskurzus, amelyhez mindenki hozzáad, a piaci racionalitás a kitermelt értékhez méri a sikert, nem pedig a kényelemhez.
Newport analógiája szerint a tudásalapú munka szektora egyelőre „feudális korszakát” éli: még nem érte el az ipari forradalmát. Ez alatt azt érti, hogy míg az iparban évszázadok tapasztalata van a hátunk mögött, a tudásalapú munka újabb jelenség: időbe telik, mire optimalizáljuk a munkafolyamatokat, hogy a lehető leghatékonyabbak legyünk. Ahogy az iparban kifejlesztették a gyártósort, itt is rá kell jönni, hogy az egyes emberek hogyan tudják a legtöbb értéket hozzáadni a végtermékhez.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.
ajánló
Megjelent az Egyensúly Intézet levegőtisztaságról szóló szakpolitikai anyaga
„Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét?” Ezzel a kérdéssel indul az Egyensúly Intézet első...
Tovább erősödik az Egyensúly Intézet
Egyensúly Csoport néven cégcsoportként folytatja működését az Egyensúly Intézet, a Future Forum...
Megjelent az Egyensúly Intézet Megatrend Indexe
Több mint egy éves kutatómunka eredményeként elkészült a „Megatrend Index”.A Megatrend Index...
E-könyvben is kapható a Magyarország 2030
Már nem csak nyomtatott példányban elérhető a Magyarország 2030 kötet. Már e-könyvben is kapható...
Sedláček és Szvetelszky adott elő az Egyensúly Intézet konferenciáján
Az Egyensúly Intézet Future Forum Danubia rendezvénysorozatának második szakmai beszélgetését...
Fukuyama és Stumpf az Egyensúly Intézet első konferenciáján
Az Egyensúly Intézet 2020. október 13-án Francis Fukuyama-t, a Stanford Egyetem professzorát és...