Mi a gond Greta Thunberg küzdelmével?

Szerző: | aug 15, 2019 | 2019/8, Blog, Politika, Világtrend

A radikális klímaaktivizmus és a demokrácia

Steve Caldwell, a Harvardon végzett amerikai újságíró arról ír a The New York Timesban, hogy Greta Thunbergnek a klímaváltozás ügyében folytatott harca feszültségben áll a demokratikus értékekkel. A szerző szerint, mivel az európiaiak az amerikaiakhoz hasonlóan ragaszkodnak bevett fogyasztói szokásaikhoz, a klímaaktivisták idővel egyre nagyobb mértékben radikalizálódtak: az objektív tájékoztatás helyett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a provokatív figyelemfelkeltésre. Ezért ma már nem annyira a klímaváltozás várható hatásait ismertetik, hanem az emberiség azonnali kihalásának veszélyét hirdetve igyekeznek minél radikálisabb ellenintézkedéseket kikényszeríteni.

Mint ismeretes, Greta Thunberg, aki „16 éves, Asperger-szindrómás gimnazistaként” jellemezte magát 800 ezres Twitter-követői táborának, azzal kezdte klímavédelmi küzdelmét, hogy tavaly elkezdte péntekenként bojkottálni az iskolát. Kitelepült a svéd parlament elé, és érdes stílusú szórólapokat osztogatott az arra járóknak, amelyekben azt kifogásolta, hogy a felnőttek felelőtlenül tönkreteszik a jövőjét. A „Péntekenként a jövőért” elnevezésű kezdeményezés végül nemzetközi mozgalommá duzzadt. Követői Európa-szerte elkezdték követelni a klímaváltozással szembeni hatékonyabb fellépést, miközben hathatósan támogatták az európai zöld pártokat is, amelyek közül több látványos előretörést produkált az idei európai parlamenti választásokon.

Caldwell szerint Thunberg sikere két tényezőn nyugszik. Először is a klímaváltozás problematikájának egyszerűsítésén: Greta azt hangsúlyozza, hogy már minden tudományos adat a rendelkezésünkre áll, mindent tudunk a klímaváltozás tényéről, már csak a határozott tettek hiányoznak. Másrészt, amint azt maga is kifejtette, ennek érdekében igyekszik pánikot ébreszteni az emberekben. Ennek során azonban elvágja az értelmes társadalmi viták lehetőségét, és saját álláspontját – írja a cikk szerzője – afféle dogmaként hirdeti. Caldwell Thunberg pozícióját is vitathatónak tartja. Miközben képzett és határozott véleménnyel bíró, huszonéves radikális fiatal felnőttként érvel, önmagára ő maga is gyermekként hivatkozik, akinek nyilvános bírálhatósága ezért eleve korlátozott. Tapasztalatlansága és radikalizmusa ugyanakkor, amely egy valóban racionális vitában hátrányára válna, a mai közhangulatban kifejezetten előnynek tűnik: az embereknek elegük van a kiegyensúlyozott, differenciált érvelésekből, és egyszerű megoldásokra vágynak.

Márpedig Cadwell szerint éppenséggel differenciáltabb vitákra lenne szükség, hiszen a klímaváltozás összetett téma.
Nem világos például, milyen gyakorlati következményei lennének a világgazdaságra az alacsony széndioxid-kibocsátás politikájának, vagy hogy az miképpen lenne összeegyeztethető a tömeges migrációs válság megoldásával. Energiára nemcsak luxuskiadások miatt van szükség, hanem az élelmiszertermeléshez, a tiszta víz előállításához vagy a kommunikációhoz is. Így a döntéshozók részéről a lassú reagálás sem kizárólag tagadásból vagy tehetetlenségből származhat: ütköző közérdekek, eltérő prioritások is közrejátszhatnak, amelyek megvitatása egy demokráciában nem megkerülhető.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.

ajánló