Ki fogja megvédeni a demokráciát?
Amerika hátrébb lép, míg Európa tétovázik
A The Atlanticben Noah Barkin a demokrácia terjesztéséért és védelméért folytatott globális erőfeszítések jelenlegi állását elemzi. A szerző szerint napjaink egyik legnagyobb globális problémája, hogy Donald Trump elnöksége alatt az USA mintha kivonult volna ebből a projektből, miközben a másik fontos szereplő, az Európai Unió is egyre kevesebb határozottságot mutat. A legutóbbi példa erre a hongkongi tüntetések ügye volt: Trump elnök nyilvánvalóvá tette, hogy kínai belügynek tekinti a rezsim erőszakos fellépését a demokráciát követelő civilek ellen, az Unió pedig csak kéthetes késéssel volt képes kiadni egy meglehetősen lagymatag felhívást, amelyben mindkét felet „önmérsékletre” biztatta, miközben egyetlen szót sem vesztegetett a demokratikus törekvések méltatására vagy akár csak jogosságuk elismerésére.
Pedig az EU alapszerződései a demokrácia Európán belüli és azon kívüli elősegítését, illetve védelmét a közösség egyik fő céljaként határozzák meg. Hét évvel ezelőtt az Unió még Nobel-békedíjat is kapott a béke, a demokrácia és az emberi jogok érdekében végzett munkájáért. A hongkongi válságra adott megkésett és gyenge válasz azonban arra utal, hogy ezt a funkciót Európa egyre kevesebb lelkesedéssel látja el. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy a jelenlegi amerikai vezetés feltűnően jó viszonyt ápol a világ diktátoraival, Trump pedig egyetlen alkalmat sem mulaszt el arra, hogy demokratikus szövetségeseit vagy a hazai demokratikus intézményeket támadja.
Korábban, amikor az USA még meggyőző határozottsággal lépett fel a világ demokratikus mozgalmainak támogatására, az EU megengedhette magának, hogy megelégedjen a másodhegedűs szerepével. Ma azonban, amikor Amerikának látszólag nincs mondanivalója a hongkongi, az algériai vagy az egyiptomi demokratikus ellenzékhez, egyre nagyobb a nyomás, hogy Európa vegye át az emberi jogok globális védelmezőjének szerepét. Ehelyett azonban csak óvatoskodást, tétovázást és a nemzetközi kiállások egyre fokozódó puhaságát lehet megfigyelni. Sőt, az Unió láthatóan a saját közösségén belül sem képes hatékony fellépésre a demokrácia védelmében, még olyan aggasztó tendenciák esetében sem, amilyeneket Lengyelország vagy Magyarország produkált az utóbbi években.
Márpedig a Freedom House jelentései alapján 2005 óta világszerte jelentősen romlott a szabadság helyzete, ideértve olyan, régi múltra visszatekintő demokráciákat is, mint amilyen az USA. Nem ad okot sokkal több optimizmusra a Pew Research Center egyik idei, 27 demokratikus ország mintáján elvégzett felmérése sem, amely szerint a válaszadók átlagosan 51 százaléka elégedetlen volt hazája demokráciájának teljesítményével.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.
ajánló
Megjelent az Egyensúly Intézet levegőtisztaságról szóló szakpolitikai anyaga
„Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét?” Ezzel a kérdéssel indul az Egyensúly Intézet első...
Tovább erősödik az Egyensúly Intézet
Egyensúly Csoport néven cégcsoportként folytatja működését az Egyensúly Intézet, a Future Forum...
Megjelent az Egyensúly Intézet Megatrend Indexe
Több mint egy éves kutatómunka eredményeként elkészült a „Megatrend Index”.A Megatrend Index...
E-könyvben is kapható a Magyarország 2030
Már nem csak nyomtatott példányban elérhető a Magyarország 2030 kötet. Már e-könyvben is kapható...
Sedláček és Szvetelszky adott elő az Egyensúly Intézet konferenciáján
Az Egyensúly Intézet Future Forum Danubia rendezvénysorozatának második szakmai beszélgetését...
Fukuyama és Stumpf az Egyensúly Intézet első konferenciáján
Az Egyensúly Intézet 2020. október 13-án Francis Fukuyama-t, a Stanford Egyetem professzorát és...