Ki fogja megvédeni a demokráciát?

Amerika hátrébb lép, míg Európa tétovázik

A The Atlanticben Noah Barkin a demokrácia terjesztéséért és védelméért folytatott globális erőfeszítések jelenlegi állását elemzi. A szerző szerint napjaink egyik legnagyobb globális problémája, hogy Donald Trump elnöksége alatt az USA mintha kivonult volna ebből a projektből, miközben a másik fontos szereplő, az Európai Unió is egyre kevesebb határozottságot mutat. A legutóbbi példa erre a hongkongi tüntetések ügye volt: Trump elnök nyilvánvalóvá tette, hogy kínai belügynek tekinti a rezsim erőszakos fellépését a demokráciát követelő civilek ellen, az Unió pedig csak kéthetes késéssel volt képes kiadni egy meglehetősen lagymatag felhívást, amelyben mindkét felet „önmérsékletre” biztatta, miközben egyetlen szót sem vesztegetett a demokratikus törekvések méltatására vagy akár csak jogosságuk elismerésére.

Pedig az EU alapszerződései a demokrácia Európán belüli és azon kívüli elősegítését, illetve védelmét a közösség egyik fő céljaként határozzák meg. Hét évvel ezelőtt az Unió még Nobel-békedíjat is kapott a béke, a demokrácia és az emberi jogok érdekében végzett munkájáért. A hongkongi válságra adott megkésett és gyenge válasz azonban arra utal, hogy ezt a funkciót Európa egyre kevesebb lelkesedéssel látja el. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy a jelenlegi amerikai vezetés feltűnően jó viszonyt ápol a világ diktátoraival, Trump pedig egyetlen alkalmat sem mulaszt el arra, hogy demokratikus szövetségeseit vagy a hazai demokratikus intézményeket támadja.

Korábban, amikor az USA még meggyőző határozottsággal lépett fel a világ demokratikus mozgalmainak támogatására, az EU megengedhette magának, hogy megelégedjen a másodhegedűs szerepével. Ma azonban, amikor Amerikának látszólag nincs mondanivalója a hongkongi, az algériai vagy az egyiptomi demokratikus ellenzékhez, egyre nagyobb a nyomás, hogy Európa vegye át az emberi jogok globális védelmezőjének szerepét. Ehelyett azonban csak óvatoskodást, tétovázást és a nemzetközi kiállások egyre fokozódó puhaságát lehet megfigyelni. Sőt, az Unió láthatóan a saját közösségén belül sem képes hatékony fellépésre a demokrácia védelmében, még olyan aggasztó tendenciák esetében sem, amilyeneket Lengyelország vagy Magyarország produkált az utóbbi években.

Márpedig a Freedom House jelentései alapján 2005 óta világszerte jelentősen romlott a szabadság helyzete, ideértve olyan, régi múltra visszatekintő demokráciákat is, mint amilyen az USA. Nem ad okot sokkal több optimizmusra a Pew Research Center egyik idei, 27 demokratikus ország mintáján elvégzett felmérése sem, amely szerint a válaszadók átlagosan 51 százaléka elégedetlen volt hazája demokráciájának teljesítményével.

ajánló