Gesztusainkkal azonosíthatjuk magunkat a jövőben

A telefonok képesek felismerni a mozdulatainkat

Az elmúlt években telefonjaink, számítógépeink jelszavak helyett egyre gyakrabban az ujjlenyomatunk vagy az arcunk alapján azonosítanak minket. Ez kényelmes és biztonságos, ám nem nyújt teljes körű védelmet a felhasználók számára. A The Economistlegújabb cikkében azt mutatja be, hogy az IT-biztonsággal foglalkozó cégek már az egyedi emberi viselkedés mérésének a fejlesztését végzik, ami teljesen új irányt jelent a biometrikus azonosítás területén.

Jelenleg az online biztonsági szolgáltatások a leggyakrabban az eszközeink egyedi azonosítóján keresztül ismernek fel minket: figyelik, hogy milyen készülékeket és szoftvereket használunk, vagy hogy milyen hálózatokra kapcsolódunk. Ha valami szokatlant érzékelnek, például valaki új készülékről jelentkezik be az online bankjába, akkor további biztonsági intézkedésekkel, például az édesanyja nevével azonosítják a felhasználót. Ezzel viszont az a gond, hogy ezek a szolgáltatások túl sok érzékeny információt tárolnak rólunk, amelyek illetéktelen kezekbe kerülve komoly visszaélésekre adhatnak lehetőséget. Ezért lett szükség olyan új megoldásra, amely kevésbé érzékeny adatokon keresztül is fel tudja ismerni a felhasználókat.

Így került előtérbe a viselkedésalapú biometria, amelynek segítségével az eszközök a szenzoraikon keresztül az alapján képesek azonosítani a felhasználókat, ahogy és amikor azok a készülékeiket használják. Például ahogy a telefont a kezükben tartják, ahogy az egeret mozgatják a számítógépen, amilyen erővel leteszik a tabletjüket egy szilárd felületre, vagy egyszerűen hogy milyen gyorsan gépelnek. Egyes megoldások akár a különböző napszakokat is figyelembe tudják venni – vagyis érzékelik, ha például estére a fáradtságtól lassabbá válik a mozgásunk. A viselkedésalapú biometria ráadásul nem csak a felhasználók azonosítására alkalmas: olyan szituációk is felismerhetővé válnak a segítségével, amikor a felhasználó valamiféle csalás áldozatává válik. A gépelés gyorsaságából vagy lassúságából például egy eszköz felismeri, ha eszközünket nem közvetlenül mi irányítjuk, hanem valaki más a távolból. Ha a viselkedésalapú biometria alapján az eszköz bármi szokatlant érzékel (például azt követően figyel meg aktivitást, hogy mozdulataink alapján feltételezhetően már lefeküdtünk aludni), megteszi a megfelelő biztonsági lépéseket – például további biztonsági jelszót kér a tevékenység folytatásához.

Az új fejlesztés ugyanakkor egyértelmű adatvédelmi aggályokat is felvet. Minden egyes mozdulatunkat vadidegenek figyelhetik meg a nap minden percében, ami vélhetően sok felhasználóból válthat ki ellenérzéseket.

ajánló