Egyre népszerűbb az északi városszervezési modell
Egyetemi képzés is indul a jó minták terjesztésére
A BBC arról számol be, hogy a skandináv államokban elterjedt, emberközpontú, az élhetőségre, fenntarthatóságra és mobilitásra nagy hangsúlyt helyező várostervezési módszerek egyre inkább inspirációként szolgálnak más országok városai számára. A növekvő érdeklődés hatására az országcsoport három vezető egyeteme idén szeptemberben angol oktatási nyelven elindította a világ első, északi várostervezési nemzetközi MA-képzését. A kétéves program keretében a hallgatók legalább egy-egy szemesztert fognak eltölteni mindhárom helyen: a koppenhágai Roskilde Egyetemen, a Malmöi Egyetemen és a világ legészakibb egyetemén, az Arctic University of Norway-en.
A skandináv országok nagyvárosai hosszú ideje elkelőbbnél előkelőbb helyeken végeznek az összes, az élhetőséget mérő globális indexek alapján felállított ranglistán. A Mercer tanácsadócég és a Monocle életmódmagazin közös rangsorában például Koppenhága, Stockholm, Oslo és Helsinki idén egytől egyig bekerült a világ huszonöt legélhetőbb városa közé. Az Arcadis fenntarthatóságot vizsgáló indexe szerint Stockholm a világ második legfenntarthatóbban működő városa, míg az Economist Intelligence Unit globális élhetőségi rangsorában Koppenhága idén a kilencedik helyen végzett.
Általában az összes hasonló rangsorolás jutalmazza az északi városszervezés fő vonását: hogy egyszerre áldoznak jelentős forrásokat a polgárok életminőségére, közösségi élményeire és zöldebb környezetére. A skandináv államokban mindenekelőtt híresen jól kiépített a Wifi-kapcsolattal ellátott távolságibusz- és vonathálózat, aminek köszönhetően nagyon kevesen használnak autót az ingázáshoz, míg a városokon belül minden lehetséges módon ösztönzik a gyaloglást és a biciklizést mint fő közlekedési módot. Emellett igyekeznek elősegíteni a lakóknak a természeti kincsekhez való közvetlen hozzáférését, illetve ösztönözni a közösségi terek használatát és általában a testmozgást.
Ugyanakkor több várostervezési szakértő is szkeptikus az északi városszervezési modell univerzális alkalmazhatóságát illetően. Sőt, egyesek szerint a skandinávok hajlamosak megfeledkezni városaik árnyoldalairól: a szegényebb, bevándorlók által lakott külvárosok helyzetéről vagy éppen a lakosság létszámának túl gyors növekedéséről. Abban azonban a legtöbb, a BBC által megkérdezett szakember egyetértett, hogy az új képzés elindítása összességében üdvözlendő. Ugyanis nemcsak a világ minden tájáról érkező hallgatók tanulhatnak sokat a skandinávoktól, de ők maguk is új ötletekkel termékenyíthetik meg a képzésnek otthont adó országok urbanistáit.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.
ajánló
Megjelent az Egyensúly Intézet levegőtisztaságról szóló szakpolitikai anyaga
„Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét?” Ezzel a kérdéssel indul az Egyensúly Intézet első...
Tovább erősödik az Egyensúly Intézet
Egyensúly Csoport néven cégcsoportként folytatja működését az Egyensúly Intézet, a Future Forum...
Megjelent az Egyensúly Intézet Megatrend Indexe
Több mint egy éves kutatómunka eredményeként elkészült a „Megatrend Index”.A Megatrend Index...
E-könyvben is kapható a Magyarország 2030
Már nem csak nyomtatott példányban elérhető a Magyarország 2030 kötet. Már e-könyvben is kapható...
Sedláček és Szvetelszky adott elő az Egyensúly Intézet konferenciáján
Az Egyensúly Intézet Future Forum Danubia rendezvénysorozatának második szakmai beszélgetését...
Fukuyama és Stumpf az Egyensúly Intézet első konferenciáján
Az Egyensúly Intézet 2020. október 13-án Francis Fukuyama-t, a Stanford Egyetem professzorát és...