Egyre népszerűbb az északi városszervezési modell

Egyetemi képzés is indul a jó minták terjesztésére

A BBC arról számol be, hogy a skandináv államokban elterjedt, emberközpontú, az élhetőségre, fenntarthatóságra és mobilitásra nagy hangsúlyt helyező várostervezési módszerek egyre inkább inspirációként szolgálnak más országok városai számára. A növekvő érdeklődés hatására az országcsoport három vezető egyeteme idén szeptemberben angol oktatási nyelven elindította a világ első, északi várostervezési nemzetközi MA-képzését. A kétéves program keretében a hallgatók legalább egy-egy szemesztert fognak eltölteni mindhárom helyen: a koppenhágai Roskilde Egyetemen, a Malmöi Egyetemen és a világ legészakibb egyetemén, az Arctic University of Norway-en.

A skandináv országok nagyvárosai hosszú ideje elkelőbbnél előkelőbb helyeken végeznek az összes, az élhetőséget mérő globális indexek alapján felállított ranglistán. A Mercer tanácsadócég és a Monocle életmódmagazin közös rangsorában például Koppenhága, Stockholm, Oslo és Helsinki idén egytől egyig bekerült a világ huszonöt legélhetőbb városa közé. Az Arcadis fenntarthatóságot vizsgáló indexe szerint Stockholm a világ második legfenntarthatóbban működő városa, míg az Economist Intelligence Unit globális élhetőségi rangsorában Koppenhága idén a kilencedik helyen végzett.

Általában az összes hasonló rangsorolás jutalmazza az északi városszervezés fő vonását: hogy egyszerre áldoznak jelentős forrásokat a polgárok életminőségére, közösségi élményeire és zöldebb környezetére. A skandináv államokban mindenekelőtt híresen jól kiépített a Wifi-kapcsolattal ellátott távolságibusz- és vonathálózat, aminek köszönhetően nagyon kevesen használnak autót az ingázáshoz, míg a városokon belül minden lehetséges módon ösztönzik a gyaloglást és a biciklizést mint fő közlekedési módot. Emellett igyekeznek elősegíteni a lakóknak a természeti kincsekhez való közvetlen hozzáférését, illetve ösztönözni a közösségi terek használatát és általában a testmozgást.

Ugyanakkor több várostervezési szakértő is szkeptikus az északi városszervezési modell univerzális alkalmazhatóságát illetően. Sőt, egyesek szerint a skandinávok hajlamosak megfeledkezni városaik árnyoldalairól: a szegényebb, bevándorlók által lakott külvárosok helyzetéről vagy éppen a lakosság létszámának túl gyors növekedéséről. Abban azonban a legtöbb, a BBC által megkérdezett szakember egyetértett, hogy az új képzés elindítása összességében üdvözlendő. Ugyanis nemcsak a világ minden tájáról érkező hallgatók tanulhatnak sokat a skandinávoktól, de ők maguk is új ötletekkel termékenyíthetik meg a képzésnek otthont adó országok urbanistáit.

ajánló