Az összeesküvés-elméletek komoly fenyegetést jelentenek a demokráciára

Szerző: | szept 14, 2019 | 2019/10, Blog, Politika, Világtrend

Miért hisznek az emberek a képtelen hazugságoknak?

The Washington Post szerzője szerint az összeesküvés-elméletek befolyása nem új jelenség, de napjainkban új típusú kockázatokat rejt a demokratikus rendszerekre nézve – és ez jelenti az egyetlen valódi, ténylegesen létező összeesküvést. Az Egyesült Államokban gyakorlatilag a köztársaság születésének pillanata óta terjednek az összeesküvés-elméletek a zsidók állítólagos hatalmi manipulációiról, az illuminátusokról, a szabadkőművesekről és számos más témában. Hasonló teóriák napjainkban is jelen vannak, és sokakra hatnak. A közelmúltban például egy felmérés azt mutatta ki, hogy az amerikaiak 61 százaléka nem hiszi el a Kennedy elnök meggyilkolásáról szóló „hivatalos” verziót. Egy másik, 2011-es közvélemény-kutatás pedig arról tanúskodott, hogy 20 százalék egyetért, további 20 százalék pedig nem mondaná azt, hogy nem ért egyet azzal az állítással, amely szerint a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat bizonyos amerikai kormányzati körök tervelték ki annak érdekében, hogy háborút indíthassanak a Közel-Keleten.

A kutatók régóta vitatkoznak arról, hogy miért is hisznek az emberek az összeesküvés-elméletekben. Egyesek szerint evolúciós hibáról van szó: úgy vagyunk beállítva, hogy felfigyeljünk arra, amikor a hatalommal bírók szövetkeznek
a kizsákmányolásunkra, de ennek során sokszor jutunk „fals pozitív” eredményre, vagyis hiszünk el olyan összeesküvéseket, amelyek nem léteznek. Mások úgy vélik, hogy az agyunk biológiailag hangolódik rá olyan hitekre, amelyek magas érzelmi hatással járnak, köztük hamisakra is. Akármelyik változat igaz, ez a fajta mentális beállítódás mindenképpen
a tévhitek kategóriájába esik.

Sokáig közmegegyezés uralkodott arról, hogy a konteóhit leginkább a konzervatívok körében elterjedt. Az utóbbi időben azonban cáfolták ezt a hitet – kutatók arra jutottak, hogy azok a leginkább fogékonyak, akiket a személyközi bizalom hiánya, a munkanélküliségtől való félelemből adódó bizonytalanság, illetve nagyfokú „anómia” jellemez (vagyis az a meggyőződés, hogy az átlagemberek élete egyre romlik, és a hivatalosságok közönyösek a sorsuk iránt). A konteóhívők tehát pesszimisták a jövőt illetően, bizalmatlanok másokkal szemben, és a hatalmasok áldozatainak érzik magukat. Ők a társadalom legkiszolgáltatottabb, leginkább védelemre szoruló tagjai, akik hiszékenységét a legkevésbé erkölcsös kihasználni.

Paradox módon azok, akik a hatalmasokról szóló összeesküvés-elméleteket tudatosan terjesztik, gyakran épp maguk
a hatalom birtokosai –
 mint például Joseph McCarthy szenátor, Trump elnök és más populista politikusok vagy éppen újságírók. Ez pedig az egyetlen valódi összeesküvés, amellyel ma Amerika és a világ szembesül: az elit által gerjesztett összeesküvés-elméletek propagálása. Ezek a politikusok és véleményvezérek, jobb- és baloldalon egyaránt, szisztematikusan használják ki a közintézményekbe vetett bizalom hanyatlását, a média pártosságát és a politika polarizációját.  Márpedig egy demokráciában kulcsfontosságú feltétel a társadalmi bizalom és az átláthatóság – és épp ezt fenyegeti az összeesküvés-elméletek összeesküvése.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.

ajánló