Afrikának a saját útját kell járnia
A fekete kontinens nem Kína
Afrika gazdasági fejlődése az elmúlt 25 évben felemás képet mutatott. A mélyszegénységben élők aránya 54 százalékról 41 százalékra csökkent, mindeközben azonban a létszámuk növekedett. Ennek fő oka, hogy nagyobb mértékben növekedett a népesség, mint ahogy a szegénység csökkent. Számos közgazdász érvel amellett, hogy a szegénység visszaszorítása érdekében Afrikának – az ázsiai országok mintáját követve – a munkaerő-igényes iparágakra kellene fókuszálnia, és exportra kellene termelnie. Az African Arguments oldalán viszont két közgazdász, Marlous van Waijenburg és Ewout Frankema amellett érvel, hogy az ázsiai modell megvalósításához nem biztosítottak a feltételek a kontinensen, így Afrikának más megoldást kell keresnie a felemelkedéshez.
Ennek elsődleges oka, hogy a munkaerőt tekintve Afrika nem tud versenyezni az ázsiai országokkal – jelenleg ugyanis nincsenek akkora fizetésbeli különbségek az afrikai és ázsiai országok között, mint amekkorák a 20. század közepén voltak Ázsia és a nyugati országok között. Emellett az afrikai országok jelentős része soha nem rendelkezett jelentős textil- vagy kerámiaiparral, ami biztos alapokat nyújthatna az országok gyors iparosodásához. Az afrikai államok ráadásul instabil politikai rendszerekkel rendelkeznek, illetve olyan jelentős geopolitikai befolyással sem bírnak, hogy érdemi hatással lehetnének a világkereskedelemre.
Az iparosodás ugyanakkor elkerülhetetlen a szegénység leküzdéséhez. A szerzők szerint a kulcs az, hogy ezeknek az országoknak nem exportra kellene termelniük. Ehelyett ki kellene használniuk saját népesedési robbanásukat, és a belső piacok integrációjára fókuszálni. A népesedő piacokon ugyanis fokozódik a fogyasztói kereslet, a növekvő népsűrűség pedig magasabb erőforrás-megosztást tesz lehetővé, nagyobb hozzáférést biztosít az egészségügyhöz és az oktatáshoz, valamint gyorsítja a tudástranszfert. A belső piacokra fektetett nagyobb hangsúly egyébként megerősíti a mezőgazdasági, ipari és szolgáltatási szektorok közötti kapcsolatokat is, így nem egyetlen ágazat fogja meghatározni az adott ország termelékenységét, ami az államok gazdaságának stabilitását is biztosítja.
A belső piacokra való fókuszálás a szerzők szerint biztosan nem fogja olyan mértékben csökkenteni a szegénységét Afrikában, mint Kínában az elmúlt 40 évben, de sokkal biztonságosabb választásnak tűnik rövid- és középtávon az afrikaiak életkörülményeinek javítása érdekében.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.
ajánló
E-könyvben is kapható a Magyarország 2030
Már nem csak nyomtatott példányban elérhető a Magyarország 2030 kötet. Már e-könyvben is kapható...
Sedláček és Szvetelszky adott elő az Egyensúly Intézet konferenciáján
Az Egyensúly Intézet Future Forum Danubia rendezvénysorozatának második szakmai beszélgetését...
Fukuyama és Stumpf az Egyensúly Intézet első konferenciáján
Az Egyensúly Intézet 2020. október 13-án Francis Fukuyama-t, a Stanford Egyetem professzorát és...
Álláslehetőség – Gyakornokot keresünk!
Gyakornok [heti 20 óra]Az Egyensúly Intézet, Magyarország új agytrösztje gyakornokokat keres, heti...
Álláslehetőség – Közgazdász – senior kutatót keresünk!
Közgazdász – senior kutató, teljes állás [heti 40 óra]Az Egyensúly Intézet, Magyarország új...
Támogassa ön is az Egyensúly Intézetet!
Segítsen, hogy együtt tervezhessük a jövőt! Az Egyensúly Intézet olyanok (magyar magánszemélyek,...