A vallásszabadság helyzete Európában

Szerző: | aug 15, 2019 | 2019/8, Blog, Statisztika, Világtrend

Egyre inkább korlátozzák a vallásosságot Európában

Pew Research Center kutatása szerint Európában drasztikusan növekedett a szabad vallásgyakorlatot korlátozó szabályozások mennyisége. Miközben abszolút számban mérve a közel-keleti, illetve észak-afrikai régióban van hatályban
a legtöbb ilyen jogszabály, az elmúlt évtizedben meghatározott vallási gyakorlatokat tiltó törvények és rendeletek gyarapodása már Európában volt a legintenzívebb. A kutatóintézet új tanulmányában egyének, társadalmi csoportok vagy kormányok által 2007 és 2017 között foganatosított korlátozó intézkedéseket, illetve konfliktusokat összesített jelentésében, összesen 198 országban. Ezeket az eseteket nyolc kategóriába sorolták (például: egyes vallási csoportok előnyben részesítése másokkal szemben, a vallásgyakorlás korlátozása, vallásközi feszültségek vagy erőszak kirobbanása, szervezett csoportok által elkövetett erőszak stb.), majd az egyes országokat mind a nyolc kategóriában pontozták egy 1-től 10-ig tartó skálán.

A kategóriák egyike a vallási tevékenységet korlátozó állami szabályozások száma volt: ebben a kategóriában az európai régió pontszáma tíz év alatt megduplázódott. A tanulmányban példaként hozzák fel, hogy több európai országban tiltották be adott vallási szimbólumok vagy vallásos öltözékek viselését közterületen vagy meghatározott körülmények között (például a közintézmények munkahelyein vagy azonosításra szolgáló hivatalos iratok fényképein). Így Franciaországban például 2011-ben tiltották be az arc egészét takaró ruhadarabok viselését, Katalónia több városában pedig 2010-ben lépett hatályban hasonló tilalom. Moldova több önkormányzata a nyilvános muszlim imát helyezte törvényen kívül, míg Németországban csak a zsidó és muszlim közösségek hangos tiltakozásának hatására törölték el a nem egészségügyi célú körülmetélés tilalmát.

A 2015-ös év kiemelkedik a vizsgált évtizedből, amennyiben – jórészt a migrációs válság kapcsán – 45-ből 38 európai országban regisztrálták vallási közösségek valamilyen formájú megsértését. Ilyen volt például a holland szélsőjobboldali parlamenti képviselő, Geert Wilders kampánya az európai muszlim népesség növekedése ellen. Eközben négyszeresére növekedett a vallási normákkal kapcsolatos társadalmi ellenségesség pontszáma is, és négyről ötre emelkedett azon országok száma, amelyekben egyének vagy csoportok erőszakkal fenyegetve vettek rá másokat, hogy a sajátjuktól eltérő vallási értékek mellett tegyenek hitet (Ukrajnában például 2015-ben a Jehova Tanúi közösség számos tagját fegyverrel és veréssel kényszerítették az ortodox kereszténység megvallására, míg Németországban a deportálástól való félelemre építve kényszerítettek rá több ezer menekültet a kikeresztelkedésre). Végezetül az elemzett tíz évben 21-ről 33-ra nőtt azon országok száma, amelyekben szervezett (Finnországban például neonáci) csoportok erőszakosan igyekeztek terjeszteni saját vallási nézeteiket.

A nyolc kategória közül Európa egyetlenegyben javított az elmúlt évtizedben: a vallások közötti feszültségek és erőszak mértéke összességében csökkent – igaz, e mutató vonatkozásában világszerte hasonló trendet tapasztaltak.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.

ajánló