A techszektor akár a demokráciát is veszélyeztetheti
Fejleszthető a társadalom a technológia segítségével?
Daron Acemoglu, az MIT világhírű közgazdásza a Project Syndicate-ben arról ír, hogy a mai technológiai cégek a szovjet ideológiához hasonló tévedésbe esnek, amikor azt feltételezik, hogy a világ a puszta „racionalitás” segítségével a végtelenségig fejleszthető. A szerző szerint a társadalmi problémák tisztán tudományos alapú megközelítése a történelem folyamán többször is katasztrófát okozott. A Szovjetunióban és Tanzániában például ez történt, amikor a kollektivizálás során mesterségesen próbálták növelni a termőföldek hozamát, ahogy arra is akadt példa, hogy a modern urbanisztika segítségével gyakorlatilag teljes városokat pusztítottak el.
Acemoglu James Scott politikatudóst idézve a „magas modernizmus” példáinak nevezi azokat a törekvéseket, amelyek során az emberek életét „felülről”, a természettudományok segítségével kísérlik meg átalakítani. Az ilyen próbálkozások sokszor figyelmen kívül hagyják, hogy az emberek adott viselkedési mintáit a komplex környezet sajátosságaihoz való alkalmazkodás formálta. Amikor a döntéshozók elutasítják ezeket a kialakult kereteket, hogy a tudomány és a racionalitás segítségével szervezzék újra az életet, szinte mindig kudarcot vallanak. A „magas modernizmus” a történelem során azon autoriter rendszerek kezében bizonyult a legkárosabbnak, amelyek gyenge, leigázott társadalmakat kíséreltek meg átalakítani a segítségével. A szovjet kollektivizálás esetében például az állami elnyomás az állampárt „vezető szerepében” gyökerezett – miközben nem léteztek olyan intézmények, amelyek ellensúlyként védelmet nyújthattak volna az elnyomott parasztoknak.
Napjainkban a nagy számítástechnikai cégek és ambiciózus vállalkozók is a „magas modernizmus” képviselőiként lépnek fel, amikor a technológia „csodaszereivel” igyekeznek javítani az emberek életminőségét: a mesterséges intelligencia, a Big Data vagy az internet segítségével próbálják fejleszteni a munkamódszereket, az egészségügyet vagy
a kommunikációt. Ezzel egy időben azonban figyelmen kívül hagyják a színes helyi adottságokat, a történelmileg kifejlődött társadalmi sajátosságokat. Mindenekelőtt pedig felborul az egyensúly az új technológiák fejlesztői, illetve azok között, akiknek az életére ezek az új technológiák hatással lesznek. A hétköznapi embereknek semmiféle beleszólásuk nincs
az új eszközök és alkalmazások fejlesztésének, illetve alkalmazásának meghatározásába. A Facebookról vagy a Twitterről például senki sem tudta volna előre megmondani, hogy idővel a propaganda, a dezinformáció, a gyűlöletbeszéd és a zaklatás legnagyobb platformjaként fognak funkcionálni.
Acemoglu szerint két intézmény nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a technológia ne ezen az úton haladjon, hanem képes legyen tanulni a hétköznapi emberek tapasztalataiból és igényeiből: a piac és a demokrácia. A piacnak, sok millió fogyasztó döntésének mindenekelőtt afféle védőkorlátként kellene kiszűrnie a technológiai szektor felülről érkező rossz döntéseit. Eközben elengedhetetlen a jól működő demokrácia, amely a társadalmi igények becsatornázása nyomán képes szabályozni a gazdasági folyamatokat és az új technológiák megfelelő alkalmazását, miközben gátat vet a nagy cégek politikára gyakorolt befolyásának is. A demokrácia egyúttal – az ellentétes nézőpontok szabad ütköztetése és az ellenállás legális csatornái révén – hatékony mechanizmusokat kínál a veszélyes „magas modernista” minták terjedésével szemben. Acemoglu arra figyelmeztet, hogy önmagukban a rendszeresen megtartott választások sem elegendők:
ha a fogyasztók nem tudatosítják magukban a „magas modernizmus” veszélyeit, a technológiai újítások végső soron
magát a demokráciát sodorhatják veszélybe.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.
ajánló
Megjelent az Egyensúly Intézet levegőtisztaságról szóló szakpolitikai anyaga
„Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét?” Ezzel a kérdéssel indul az Egyensúly Intézet első...
Tovább erősödik az Egyensúly Intézet
Egyensúly Csoport néven cégcsoportként folytatja működését az Egyensúly Intézet, a Future Forum...
Megjelent az Egyensúly Intézet Megatrend Indexe
Több mint egy éves kutatómunka eredményeként elkészült a „Megatrend Index”. A Megatrend Index...
E-könyvben is kapható a Magyarország 2030
Már nem csak nyomtatott példányban elérhető a Magyarország 2030 kötet. Már e-könyvben is kapható...
Sedláček és Szvetelszky adott elő az Egyensúly Intézet konferenciáján
Az Egyensúly Intézet Future Forum Danubia rendezvénysorozatának második szakmai beszélgetését...
Fukuyama és Stumpf az Egyensúly Intézet első konferenciáján
Az Egyensúly Intézet 2020. október 13-án Francis Fukuyama-t, a Stanford Egyetem professzorát és...