A techcégek mintaként tekintenek a kínai totális ellenőrzésre

Szerző: | szept 14, 2019 | 2019/10, Blog, Politika, Világtrend

Párhuzamos jogrend épül a magánszektorban

Fast Company cikke szerint Amerika vezető techcégei aggasztó mértékben terjesztik ki az ellenőrzést a felhasználók magánélete felett, ami súlyos jogi és etikai kérdéseket vet fel.

Mint ismeretes, a kínai társadalmikredit-rendszer lényege, hogy a mesterséges intelligencia és a totális megfigyelés eszközeivel az államnak tetsző irányba kényszerítsék az állampolgárok viselkedését. A 2014 óta tesztelés alatt álló rendszert jövőre vezetik be Kína egész területén. Az emberek viselkedéséről gyűjtött, hihetetlen mennyiségű adatot arra használják fel, hogy mindenfajta „normasértést” keményen szankcionáljanak, ideértve az ellenzéki tevékenységet, a késedelmes adósságtörlesztést, a videojátékokkal töltött túl sok időt, a dohányzást vagy éppen a túl hangos zenehallgatást. A „helytelenül” viselkedő állampolgárokat úgynevezett feketelistán, míg a „megfelelően” viselkedőket úgynevezett vörös listán tartják számon. Az előbbiek számára a szankciók az élet minden területére kiterjednek, az ország elhagyásának vagy a tömegközlekedés használatának tilalmától a hotelekben való megszállás vagy a gyermekek beiskoláztatásának ellehetetlenítésén át a munkahelyekről való kizárásig és a nyilvános megszégyenítésig bezárólag. A rendszert olyan kínai techóriások segítségével működtetik, mint például az Alibaba és a Tencent.

A cikk szerint egyes nyugati cégek hasonló rendszert fejlesztenek, részben a Szilikon-völgy és a technológiai ipar felhasználói szabályai, részben a közösségi média magáncégek általi felügyelete révén. Egyes biztosítótársaságok például a biztosítási díjat a közösségi médián található posztok alapján számítják ki: a dohányzásról vagy veszélyes hobbikról tanúskodó képek növelik a költségeket, míg a jógázásról vagy más, egészséges tevékenységről szólók csökkentik. Olyan közösségi szolgáltatók, mint az Airbnb vagy az Uber, indoklás nélkül egy életre letilthatnak bárkit „nem megfelelő” viselkedési formák miatt – miközben a felhasználók többsége nem is tud róla, hogy a sofőrjük vagy a szállásadójuk ugyanúgy értékeli őket, mint ők a szolgáltatást. Hasonlóan letilthatják a WhatsApp használóit például akkor, ha túl sok spamet küldenek, vagy túl sokan blokkolják őket – pedig a világ számos országában a WhatsApp számít az első számú telekommunikációs eszköznek.

Az persze érthető, hogy a cégek igyekeznek kiszűrni az antiszociális, erőszakos vagy szélsőségesen egoista viselkedést.
A probléma az, hogy a spontán vállalati „kreditrendszer” afféle párhuzamos jogrendként működik: az államilag szabályozott legális kereteken kívül szankcionál bizonyos, normasértésnek ítélt viselkedési formákat. Ezeknél a szolgáltatóknál nem létezik az ártatlanság vélelme vagy a fellebbezés joga, nincs védő, de még pártatlan bíró sem. Eközben egyre több társadalmi kiváltság kötődik ezekhez a szolgáltatókhoz a közlekedés, a lakhatás, a biztosítás vagy kommunikáció területén, így az ezekhez való hozzáférés önkényes és átláthatatlan korlátozása valódi társadalmi költségekkel járhat. Vagyis az emberek mindennapjait elsőrendűen befolyásoló normarendszert egyre csökkenő mértékben határozza meg az alkotmányos rend és a kodifikált törvények, és egyre nagyobb mértékben magánvállalatok felhasználói szerződései.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.

ajánló