A társadalmi egyenlőtlenségek megoldása fontosabb, mint az oktatás

Szerző: | júl 31, 2019 | 2019/7, Blog, Statisztika, Világtrend

Egy amerikai üzletember nem túl népszerű véleménye

Rosszul látjuk a szegénység és esélyegyenlőtlenség kérdéskörét, hiszen a probléma nem az oktatási rendszerben, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekben rejlik – írja Nick Hanauer a The Atlanticben. Hanauer amerikai vállalkozó, aki aktívan küzd a társadalmi egyenlőtlenségek ellen. Többek között a TED Talks keretében tartott előadásai nyomán vált híressé a szélesebb közvélemény előtt.

Az írás célja a szerző által „edukacionizmusnak” nevezett gondolat kritikája. E megközelítés szerint az amerikai társadalom legtöbb problémájának, mindenekelőtt a szegénységnek, a társadalmi egyenlőtlenségeknek és a politikai polarizációnak a fő oka a közoktatásnak az 1970-es évek óta romló színvonala. Ezt a tézist azonban az adatok cáfolják: miközben az amerikai társadalom soha nem volt olyan képzett, mint ma, a jövedelmek szinte egyáltalán nem növekedtek az elmúlt húsz évben. Hanauer fő állítása az, hogy a társadalmi egyenlőtlenség nem okozat, hanem a betegség maga – vagyis mindeddig rossz helyen keresték a társadalmi problémák gyökerét.

A szerző szerint az amerikai dolgozók alulfizetettek: a hetvenes évek óta a reálbérek nem növekedtek érdemben, miközben a felső egy százaléknak (amelybe Hanauer saját magát is sorolja) több mint kétszeresére növekedett a jövedelme. Az „edukacionizmus” állításával szemben nagy részben ez okozza az oktatási rendszer problémáit is, nem pedig az oktatás hiánya a szegénységet. Egyszerűen szólva: a gazdagabb szülők jobb iskolába fogják járatni a gyermekeiket, vagyis a nagyobb jövedelemkülönbségek nagyobb oktatási egyenlőtlenséghez vezetnek.

Hanauer szerint az „edukacionizmus”, amely egyébként főként a felső egy százalék gondolkodására jellemző, éppenséggel a probléma része. A kormányok és a gazdag donorok ennek a megközelítésnek a jegyében öntik számolatlanul a pénzt az oktatási intézményekbe, jobb tantervek kidolgozásába és képzettebb oktatók bérére. Ezzel tisztára moshatják a lelkiismeretüket, ám mindeközben erőforrásokat és figyelmet vonnak el a probléma valódi gyökereinek a megoldásától. Az Egyesült Államokban a 25 évesek és idősebbek 34 százaléka rendelkezik diplomával, pedig az összes munkahelynek mindössze 26 százaléka igényelne egyetemi végzettséget. Sőt, jelenleg az USA-ban egymillióval több betöltetlen állás van, mint állást kereső ember. Főleg az alacsony készségeket igénylő állásokat nehéz betölteni, ezekben a szektorokban a legnagyobb a munkaerőhiány. A piaci racionalitás azt diktálná, hogy ennek hatására növekedjenek a bérek, ez azonban mindmáig nem történt meg.

A probléma megoldásának kulcsát a szerző a háztartások jövedelemszintjének emelésében látja, mivel a kutatások szerint ez az érték mutatja a legerősebb összefüggést a diákok iskolai teljesítményével: minél jobb körülmények között él egy gyermek, annál jobbak lesznek a tanulmányi eredményei. Több pénz kell az embereknek, és ez maga után fogja vonni a közoktatás minőségének emelkedését. Hanauer javaslata szerint ezért emelni kell a minimálbért, meg kell erősíteni a munkavállalók alkupozícióját, mindenekelőtt pedig emelni kell a magasabb jövedelműek adóterhelését. A cikk konklúziója szerint a szegénység megoldása mindenki közös érdeke. A gazdasági egyenlőtlenség oktatási és esélybeli egyenlőtlenséget eredményez, ami viszont erősíti politikai polarizációt és a választói kiábrándultságot, így pedig végezetül a demokratikus intézmények eróziójához vezethet.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.

ajánló