A szén-dioxid kivonása a levegőből akár billiós üzletág is lehet
A klímatudatosság és a profit nem zárja ki egymást
Szénadó helyett akár pozitív, profitorientált ösztönzőkkel is serkenteni lehetne a klímaválság fokozódása elleni küzdelmet – erről ír a Vox. A tudósok általában úgy becsülik, ahhoz, hogy a globális átlaghőmérsékletet a felmelegedés „biztonságos” szintjén, azaz 1,5 fokkal az ipari forradalom előtti bázis felett lehessen tartani, az szükséges, hogy az atmoszférában legfeljebb 350 ppm legyen a szén-dioxid koncentrációja. Ehhez képest idén 410 ppm-et sikerült elérni, amiből az következik, hogy a légköri széndioxid-koncentráció már most is a kritikus szint felett van. Ez egyben azt is jelenti,
hogy ma már távolról sem elegendő csökkenteni a kibocsátást – CO2-t kell kivonni az atmoszférából.
Mivel a széndioxid-kibocsátás ma is világszerte egyre növekszik, különösen fontossá vált az úgynevezett negatív emisszió, vagyis sok száz gigatonnányi, már a légkörbe jutott CO2 „eltüntetésének” megoldása. Erre már ma is számos technológia létezik, de valószínű, hogy az elegendő mértékű negatív emissziónak egyetlen lehetséges útja van: az, ha egyenesen kivonják a levegőből a szén-dioxidot, és sós víztározókban „temetik el” – ez az úgynevezett széndioxid-kivonás és -tárolás (CCS) módszere. A CCS lényege, hogy a CO2-t hulladékként kezelik és megfelelő szabvány szerint tárolják, éppúgy, mint például a szennyvizet vagy más, ártalmas szennyező anyagokat.
Ha a cél az éghajlatváltozás biztonságos mederben tartása, 2030-ig a legszerényebb becslések szerint is sok száz gigatonnányi CO2-t kellene így kivonni és „eltemetni”. Ezzel az a fő probléma, hogy jelenleg ennek az eljárásnak semmiféle rövidtávú gazdasági haszna nincs, így a cégeket semmi sem ösztönzi arra, hogy belefogjanak. Elméletben megoldást jelenthetne a globális karbonadó, vagyis a kibocsátás költséggé alakítása a piaci szereplők számára, ez azonban egyelőre várat magára. A cikk szerint megoldást jelenthet, ha a cégek, miután kivonták, ahelyett, hogy maguk tárolnák, akár el is adhatnák a szén-dioxidot.
A szén-dioxid ugyanis maga is árucikk, amely rendelkezik bizonyos piaci értékkel, és amelyet számos iparág hosszú ideje hasznosít. Elég, ha az üdítőitalok szén-dioxiddal való dúsítására gondolunk, de kevesebben tudják, hogy például az olajiparban is rengeteget használnak fel a kimerülő olajmezők kitermelhetőségének meghosszabbítására. A direkt felhasználás mellett a CO2-t a megfelelő kémiai átalakítás után a talaj kármentesítésére vagy éppen a műanyagiparban is hasznosítani lehet. Ha ezekhez az eljárásokhoz a földi források helyett fokozatosan a levegőből kinyert és olcsóbban elérhetővé váló szén-dioxidra térnének át, azzal a negatív emisszió 2030-ig akár 1 billió dolláros piaccá bővülhetne, miközben akár 10 százalékkal is csökkenthető lenne általa a globális CO2-kibocsátás. Erre a piaci résre egyébként számos nagyobb cég és startup is felfigyelt már, és több olyan kísérleti projekt is zajlik, amely a CO2 hasznosításának újabb lehetséges módjait kutatja.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.
ajánló
Megjelent az Egyensúly Intézet levegőtisztaságról szóló szakpolitikai anyaga
„Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét?” Ezzel a kérdéssel indul az Egyensúly Intézet első...
Tovább erősödik az Egyensúly Intézet
Egyensúly Csoport néven cégcsoportként folytatja működését az Egyensúly Intézet, a Future Forum...
Megjelent az Egyensúly Intézet Megatrend Indexe
Több mint egy éves kutatómunka eredményeként elkészült a „Megatrend Index”.A Megatrend Index...
E-könyvben is kapható a Magyarország 2030
Már nem csak nyomtatott példányban elérhető a Magyarország 2030 kötet. Már e-könyvben is kapható...
Sedláček és Szvetelszky adott elő az Egyensúly Intézet konferenciáján
Az Egyensúly Intézet Future Forum Danubia rendezvénysorozatának második szakmai beszélgetését...
Fukuyama és Stumpf az Egyensúly Intézet első konferenciáján
Az Egyensúly Intézet 2020. október 13-án Francis Fukuyama-t, a Stanford Egyetem professzorát és...