A népességnövekedés vége akár a kapitalizmus végét is jelentheti

Szerző: | aug 30, 2019 | 2019/9, Blog, Statisztika, Világtrend

A népességcsökkenés átalakíthatja társadalmunkat

Foreign Affairs cikke két új könyv kapcsán a változó globális demográfiai trendeket és ezek nyomán a társadalom életének várható átalakulását vizsgálja. Az emberiség létszámának növekedése sokáig viszonylag lassúnak volt mondható: időszámításunk kezdetétől 1700-ig tartott, amíg az emberi faj létszáma 200 millióról nagyjából 600 millióra nőtt, ezt követően azonban már száz év elég volt hozzá, hogy elérje az egymilliárdot. Az 1920-as évekre érte el a kétmilliárdot, 1975-re pedig a négymilliárdot, míg az azóta eltelt közel ötven év alatt ez a szám is majdnem megduplázódott: ma körülbelül 7,6 milliárdan élnek a bolygónkon. Mostanra azonban megfordulni látszik a folyamat: a Föld nagy részén a születésszám jelentős csökkenését és ezzel párhuzamosan a népesség fogyását tapasztalhatjuk, amit egyedül a növekvő élettartam ellensúlyoz némileg. Paul Morland The Human Tide című könyvében, míg Darrel Bricker és John Ibbitson Empty Planet című írásában vizsgálja ezt a problematikát. Fő tételük az, hogy az emberi együttélésnek ma keretet adó gazdasági rendszer,
a kapitalizmus rendkívül érzékeny a lassuló népességnövekedésre.

Mindkét könyv reflektál a híres 18. századi tudós, Thomas Malthus gondolatára, aki úgy vélte, hogy a népességnövekedés komoly fenyegetést jelent a társadalmi-politikai stabilitásra. Abból indult ki, hogy a népességnövekedés egészen addig nem fog megállni, amíg már több ember fog élni a Földön, mint amennyit az képes eltartani. Ez pedig (a szerencsés gazdagokat leszámítva) éhínséghez, általános nyomorhoz és háborúkhoz vezet majd, amelyek során a népesség megtizedelődik – és a demográfiai ciklus újraindul.  A 19. század innovációi cáfolták Malthus pesszimista jóslatát, és a csökkenő szakasz helyett minden korábbinál nagyobb népességrobbanás következett be – egészen addig, amíg az ezredfordulóra a termékenységi ráta mintegy „reagálni” nem kezdett az alacsonyabb gyermekhalandóságra: mivel a korábbinál több gyermeknek nyílt reális esélye megérni a felnőttkort, a családok is elkezdtek kevesebb gyermeket vállalni.

Mindezek ellenére a legtöbb demográfiai előrejelzés a mai napig is a világ népességének további, gyors ütemű növekedésével számol – az ENSZ a közelmúltban például úgy számolt egy jelentésében, hogy 2050-re már tízmilliárdan élünk majd a Földön. Ez a becslés Bricker és Ibbitson szerint túloz – ők ezzel szemben népességcsökkenést várnak.
A népesség szinten tartásához közismerten 2,1-es termékenységi ráta szükséges. Ehhez képest hiába növekedett kis mértékben a népesség Európa egyes országaiban az utóbbi években, a fertilitási ráta ma sem haladja meg az 1,6-ot. Hasonló trend figyelhető meg Oroszországban és Japánban is, de még a világ két legnépesebb országában, Indiában és Kínában is épp a reprodukció szintjén vagy már alatta van ez a szám, és várható, hogy fokozatosan a Szubszaharai Afrika és a Közel-Kelet is „fel fog zárkózni”. A szerzők konklúziója szerint a népességcsökkenés legalább olyan gyors ütemű lesz, mint amilyen korábban a népességnövekedés volt.

Mindkét könyv kitér arra, hogy ez a változás alapjaiban fogja érinteni a folyamatos népességnövekedésre berendezkedett társadalmunk jövőjét. Mindenekelőtt kedvező fejleménynek bizonyulhat a klímaváltozás szempontjából, hiszen a kutatások szerint az öregedő társadalmak kevesebbet fogyasztanak, aminek köszönhetően az általuk kibocsátott szennyezés is csökkenni fog. A globális gazdasági rendszer azonban épp a csökkenő fogyasztás miatt alapjaiban fog megrendülni, ami akár a kapitalizmus és a ma létező pénzügyi rendszer halálához is vezethet. Egy, a népesség elöregedése miatt nem-növekedésre beálló gazdaságban nem lesz értelme befektetni vagy kölcsönt felvenni, és az új rendet teljesen új alapelvek talapzatán kell majd felépíteni.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.

ajánló