A munkavállalók hajlamosak belemenni fizetésük csökkentésébe
Megdőlt Keynes elmélete a bércsökkentésről
A közgazdaságtudományban lassan száz éve meghatározó alaptételnek számít Keynes azon feltételezése, amely szerint, ha a munkaadó csökkenteni akarja a dolgozó bérét, a munkavállaló hajlamos lesz inkább felmondani, mint elfogadni a bércsökkenést. Eszerint gazdasági recesszió esetén azért is nő a munkanélküliség, mert az emberek nem fogadják el a fizetésük csökkentését, hanem inkább felmondanak. A nominális bérmerevségnek hívott jelenség egyébként az egyik fő érv az USA-ra és az EU-ra is jellemző inflációs célkövetés (government-targeted inflation) mellett: bár a dolgozók vonakodva fogadják el fizetésük csökkentését, az infláción keresztül a vállalatok anélkül csökkenthetik a bérterheiket, hogy a dolgozók fizetésének nominális értéke változna.
A Michael Elsby (University of Edinburgh) és Gary Solon (University of Arizona) által végzett legújabb kutatás – amelyet a Quartz magazin szemlézett – cáfolja Keynes hipotézisét. A két közgazdász különböző országok erre vonatkozó kutatásait összegezte, ami alapján megállapították, hogy valójában alacsony inflációjú időszakokban is az emberek 15–25 százalékának csökken a bére minden évben. Ez azt jelenti, hogy a fizetéscsökkentés jóval kisebb szerepet játszik a munkanélküliség alakulásában, mint azt a közgazdászok korábban gondolták.
Az új felismerés mögött az húzódik meg, hogy korábban főként kérdőívekkel kutatták ezt a területet, amely módszertanilag kevésbé megbízható. Manapság viszont már a kutatók rendelkezésére állnak olyan komplex állami adatbázisok (például az adóbevallásokról), amelyekkel sokkal pontosabb képet kaphatunk az egyének gazdasági döntéseiről. Ezeket az adatokat felhasználva számos országban mutatták ki a fizetéscsökkenést. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy a bérek összegének csökkenése nem számít tabunak olyan mértékben, mint azt korábban gondoltuk.
Az eredményekből az is következik, hogy a munkanélküliséggel kapcsolatban számos közgazdasági alapvetés újragondolásra szorul: például az az állítás, amely szerint a magas infláció csökkenti a munkanélküliséget.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.
ajánló
Megjelent az Egyensúly Intézet levegőtisztaságról szóló szakpolitikai anyaga
„Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét?” Ezzel a kérdéssel indul az Egyensúly Intézet első...
Tovább erősödik az Egyensúly Intézet
Egyensúly Csoport néven cégcsoportként folytatja működését az Egyensúly Intézet, a Future Forum...
Megjelent az Egyensúly Intézet Megatrend Indexe
Több mint egy éves kutatómunka eredményeként elkészült a „Megatrend Index”.A Megatrend Index...
E-könyvben is kapható a Magyarország 2030
Már nem csak nyomtatott példányban elérhető a Magyarország 2030 kötet. Már e-könyvben is kapható...
Sedláček és Szvetelszky adott elő az Egyensúly Intézet konferenciáján
Az Egyensúly Intézet Future Forum Danubia rendezvénysorozatának második szakmai beszélgetését...
Fukuyama és Stumpf az Egyensúly Intézet első konferenciáján
Az Egyensúly Intézet 2020. október 13-án Francis Fukuyama-t, a Stanford Egyetem professzorát és...