A munkavállalók hajlamosak belemenni fizetésük csökkentésébe

Megdőlt Keynes elmélete a bércsökkentésről

A közgazdaságtudományban lassan száz éve meghatározó alaptételnek számít Keynes azon feltételezése, amely szerint, ha a munkaadó csökkenteni akarja a dolgozó bérét, a munkavállaló hajlamos lesz inkább felmondani, mint elfogadni a bércsökkenést. Eszerint gazdasági recesszió esetén azért is nő a munkanélküliség, mert az emberek nem fogadják el a fizetésük csökkentését, hanem inkább felmondanak. A nominális bérmerevségnek hívott jelenség egyébként az egyik fő érv az USA-ra és az EU-ra is jellemző inflációs célkövetés (government-targeted inflation) mellett: bár a dolgozók vonakodva fogadják el fizetésük csökkentését, az infláción keresztül a vállalatok anélkül csökkenthetik a bérterheiket, hogy a dolgozók fizetésének nominális értéke változna.

A Michael Elsby (University of Edinburgh) és Gary Solon (University of Arizona) által végzett legújabb kutatás – amelyet a Quartz magazin szemlézett – cáfolja Keynes hipotézisét. A két közgazdász különböző országok erre vonatkozó kutatásait összegezte, ami alapján megállapították, hogy valójában alacsony inflációjú időszakokban is az emberek 15–25 százalékának csökken a bére minden évben. Ez azt jelenti, hogy a fizetéscsökkentés jóval kisebb szerepet játszik a munkanélküliség alakulásában, mint azt a közgazdászok korábban gondolták.

Az új felismerés mögött az húzódik meg, hogy korábban főként kérdőívekkel kutatták ezt a területet, amely módszertanilag kevésbé megbízható. Manapság viszont már a kutatók rendelkezésére állnak olyan komplex állami adatbázisok (például az adóbevallásokról), amelyekkel sokkal pontosabb képet kaphatunk az egyének gazdasági döntéseiről. Ezeket az adatokat felhasználva számos országban mutatták ki a fizetéscsökkenést. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy a bérek összegének csökkenése nem számít tabunak olyan mértékben, mint azt korábban gondoltuk.

Az eredményekből az is következik, hogy a munkanélküliséggel kapcsolatban számos közgazdasági alapvetés újragondolásra szorul: például az az állítás, amely szerint a magas infláció csökkenti a munkanélküliséget.

ajánló