A konzervatív jobboldal uralja a digitális teret

2019, június 13 | 2019/4, Blog, Politika, Világtrend

De ez még változhat

Hosszú időn keresztül tartotta magát az a közvélekedés, hogy az internet segíteni fog demokratikusabbá tenni a világot. Az elképzelés szerint ennek alapja, hogy egyre több emberhez jutnak el a hírek, és az állampolgárok mobilizálása is egyre könnyebbé válik. Ehelyett az internet destabilizálta a világot, új politikai törésvonalakat hozott létre, és megszilárdította a létező hatalmi struktúrákat. A szociológus Jen Schradie legújabb könyve, a The Revolution That Wasn’t arra keresi a választ, hogy a technológiai fejlődés miért pont a konzervatív politikai erőket erősítette meg.A szerzővel a Vox Mediához tartozó Recode készített interjút.

Schradie szerint a digitális vívmányok politikai célra történő felhasználásában 2006 volt az első mérföldkő. Ekkor indultak az első jelentősebb közösségi oldalak, többek között nyilvánossá tették a Facebookot. A következő jelentős fordulat 2011-ben következett be, amikor az arab tavasz hatására mindenki Twitter- és Facebook-forradalmakról kezdett beszélni; azóta pedig elsősorban a szexuális zaklatási ügyek, az Edward Snowden által leleplezett globális megfigyelési rendszer ügye, valamint a Brexit és Trump megválasztása kapcsán került előtérbe az internet politikai hatalma.

A könyv szerzője 2014 óta kutatja a jelenséget, és arra a következtésre jutott, hogy a konzervatív és autoriter erők egyértelműen uralják a digitális teret. Ennek elsődleges oka szerinte az, hogy a jobboldal több erőforrással rendelkezik. Az is fontos, hogy a jobboldali mozgalmak eleve hierarchikusan működő, felülről irányított infrastruktúrákkal rendelkeznek, ami hatékonyabbá teszi a digitális munkamegosztást és az üzenetek átadását. Emellett a jobboldal egyszerű és könnyen érthető, jellemzően a szabadság értékével összefüggő üzeneteket fogalmaz meg. Ezeket pedig egyszerűbben lehet átadni és terjeszteni az interneten, mint a baloldal összetettebb, az igazságosságot hirdető üzeneteit. Az is különösen fontos, hogy az igazság szócsöveként az uralkodó, hazugnak titulált mainstream ellenében határozzák meg magukat, így üzeneteik könnyebben és gyorsabban terjednek. Továbbá, miközben a baloldal elsősorban a helyi részvétel erősítésére és megszervezésére használja a digitális eszközöket, addig a jobboldal inkább nemzeti ügyekkel foglalkozik, hogy bekerüljön az országos médiába.

A szerző szerint mindezek ellenére az internet nem jelent veszélyt a demokráciára: az csak egy eszköz, amelyet jó és rossz dolgokra is lehet használni. Azt ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az internet pontosan leköveti, ami a társadalomban történik: szerinte az első számú problémát a társadalmi egyenlőtlenségek jelentik. Így ha azt akarjuk, hogy az internet „az emberek kezébe kerüljön”, a társadalmi különbségeket kell csökkenteni. Ha egyenlőbbé válna a társadalom, ez az interneten is látszódna, és nem a tehetősebb politikai erők uralnák a digitális teret.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.

ajánló