A kínai–orosz kapcsolatok kevésbé szorosak, mint azt sokan állítják
A rendszerük hasonló, de a céljaik ellentétesek.
Jelentősen eltúlozzák az orosz–kínai kapcsolatok jelentőségét a nemzetközi elemzések – írja a Foreign Affairsben megjelent cikkében a neves Oroszország-szakértő, Leon Aron. Hiába váltak ugyanis élénkebbé az elmúlt időszakban
a diplomáciai kapcsolatok a két nagyhatalom között, a történelmi múlt és az eltérő világpolitikai célok miatt jelenleg
még nem várható egy szoros szövetség Oroszország és Kína között.
Hszi Csin-ping kínai elnök nemrég a legjobb barátjának nevezte Putyint, és a két vezető karakterét tekintve valóban nem meglepő a kettejük között fennálló szívélyes viszony. Mind a ketten erőteljesen autoriter vezetők, akik sajátos gazdasági modellel és militarizált ideológiával próbálják országukat a világ vezető hatalmává változtatni. Ám a felszín alatt valójában számos érdekellentéttel találkozunk, ráadásul a valóságban még csak nem is olyan szoros a kapcsolat a két ország között.
- A két ország közötti kereskedelem kifejezetten aszimmetrikus, ugyanis Kína számára Oroszország egyáltalán nem jelentős külkereskedelmi partner. Ráadásul a 2014-es krími válság óta a kínai befektetések töredéke, mindössze 24 milliárd dollár irányult Moszkva megsegítésére, míg az afrikai vagy dél-amerikai régióban ennek a többszörösét fektetette be a pekingi vezetés.
- A határozott Nyugat-ellenesség és a multipoláris világrend hirdetése ellenére a külpolitika térben a két nagyhatalom egymás riválisa, ugyanis sokszor ugyanazokért a gazdasági és geopolitikai előnyökért versengenek. Emellett több szimbolikus kérdésben, mint amilyen például a Krím-félsziget, Dél-Oszétia vagy az Eurázsiai Gazdasági Unió, Peking Moszkvával ellentétes álláspontot képvisel.
- Kínán kívül számos ország vásárol katonai eszközöket Oroszországtól – India például háromszor annyi fegyvert importált. Tehát a két ország védelmi és biztonsági együttműködése sem tekinthető kiemelkedőnek.
- Oroszország hiába messze nem olyan gazdag, mint Kína: az energiaforrások exportjára épülő modellje miatt stabil a pozíciója a világgazdaságban. Kína ezzel szemben sokkal inkább kitett a geopolitikai változásoknak, ráadásul a globalizált gazdaság egyik legnagyobb nyertese, így nem tudnak valódi, közös Nyugat-ellenes stratégiát végrehajtani.
A Putyin és Hszi közötti szimpátia tehát kevés ahhoz, hogy a két ország valódi szövetséget alkosson, és felülkerekedjenek a számos – köztük a több mint 4000 kilométer hosszú közös határból fakadó – geopolitikai ellentéten.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.
ajánló
Megjelent az Egyensúly Intézet levegőtisztaságról szóló szakpolitikai anyaga
„Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét?” Ezzel a kérdéssel indul az Egyensúly Intézet első...
Tovább erősödik az Egyensúly Intézet
Egyensúly Csoport néven cégcsoportként folytatja működését az Egyensúly Intézet, a Future Forum...
Megjelent az Egyensúly Intézet Megatrend Indexe
Több mint egy éves kutatómunka eredményeként elkészült a „Megatrend Index”.A Megatrend Index...
E-könyvben is kapható a Magyarország 2030
Már nem csak nyomtatott példányban elérhető a Magyarország 2030 kötet. Már e-könyvben is kapható...
Sedláček és Szvetelszky adott elő az Egyensúly Intézet konferenciáján
Az Egyensúly Intézet Future Forum Danubia rendezvénysorozatának második szakmai beszélgetését...
Fukuyama és Stumpf az Egyensúly Intézet első konferenciáján
Az Egyensúly Intézet 2020. október 13-án Francis Fukuyama-t, a Stanford Egyetem professzorát és...