A jövő háborúinak fő tétje a tiszta víz lesz

Nem lehet tovább halogatni a cselekvést

A fejlődésgazdaságtan elismert szakértője, Jayati Ghosh a Project Syindicate-on arra hívja fel a figyelmet,
hogy a közeljövőben egyre több háború fog kirobbanni a tiszta víz hiánya miatt. Sőt, a világ szegényebbik felében már ma is ez az egyik fő konfliktusforrás.

Bár közismert, hogy a Föld területének 71 százalékát víz borítja, ennek kevesebb mint 3 százaléka iható. Ráadásul
ennek a 3 százaléknak a jelentős részéhez ma nem férünk hozzá, például azért, mert gleccserekben vagy a sarki jégben van elzárva. 1960 óta az egy főre jutó, elérhető ivóvíz mennyisége több mint felével csökkent, aminek következtében ma a világ népességének 40 százaléka vízproblémákkal szembesül. Becslések szerint 2030-ra a világ vízigénye ugyancsak 40 százalékkal fogja a meghaladni a rendelkezésre álló vízkészletet.

A tiszta víz kétharmada államhatárokon átnyúló folyókból, illetve tavakból származik, aminek következtében az érintett államok egyre intenzívebb versenyt folytatnak ezért az egyre szűkösebben rendelkezésre álló erőforrásért. Ma több száz nemzetközi vízügyi egyezmény képezi komoly viták tárgyát. Ázsia egyik legnagyobb folyója, a Brahmaputra például India, Kína és Banglades véget nem érő vetélkedésének tárgya: India és Kína újabb és újabb gátak építésével, a folyó elterelésével igyekszik kisajátítani minél több tiszta vizet, India pedig Pakisztánt is rendszeresen bünteti folyóeltereléssel egy-egy terrortámadás miatt. Afrikában Etiópia okoz komoly károkat Egyiptomnak egyre több, a Nílus mentén épített gáttal, Kenyában pedig az országon belül robbantak ki törzsi konfliktusok a vízhez való hozzáférés körül. Bár a történelemben számos példát találunk vízháborúkra, a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás, az elhúzódó szárazságok és az egyre súlyosabb vízszennyezés hatására ezek a konfliktusok egyre gyakoribbak és egyre súlyosabbak lesznek.

Az ENSZ 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési céljai között már hangsúlyosan megjelent a fenntartható vízgazdálkodás, illetve a vízhez és a közegészségügyhöz való hozzáférés biztosítása minden ember számára. Az azóta eltelt négy évben azonban a tagállamok tétlensége, sőt további környezetpusztítása miatt a helyzet csak tovább romlott.  Márpedig a vízháborúk fenyegetése a világ számos pontján már napjainkra valósággá vált – és a jövőben egyre gyorsabban fog terjedni.

ajánló