A jóléti állam hatékony fegyver a szegénység ellen
Mire kellene még többet költeni?
Matt Bruening élesen bírálja a Jacobine-ben azokat, akik szerint a jóléti állam nem jelent valós megoldást a szegénység leküzdésében – szerinte még az Egyesült Államok toldozott-foldozott szociális hálója is kétharmadával csökkentette
a nyomort, ha a szegénységi küszöb alatt és felett élők számát vetjük össze egymással.
A bruttó jövedelmek alapján 77,9 millióra tehető az USA-ban élő szegények száma (ami az aktív lakosság 24 százalékát jelenti), miközben az adózás és a jóléti juttatások után rendelkezésre álló jövedelmek alapján ez a szám 42,4 millió fő (13,1 százalék). Ez alapján a jóléti állam intézményei 46 százalékkal csökkentik a szegények számát.
A szerző szerint ugyanakkor elégtelen módszer egyszerűen kiszámolni, hogy az összes piaci jövedelem és a rendelkezésre álló jövedelem alapján hányan esnek a szegénységi küszöb alá, és hányan tudnak átjutni azon. Ez a módszer ugyanis nem veszi számításba a jóléti állam pozitív hatásait a szegénységi küszöb alatt élők életére, így azt sem képes meghatározni, hogy milyen szociális programok tesznek a legtöbbet az alacsony jövedelműek életének javításáért.
Szerinte pontosabb képet kaphatunk a helyzetről, ha azt vizsgáljuk meg, hogy az összes, illetve a rendelkezésre álló jövedelmek alapján milyen messze helyezkednek el a háztartások a szegénységi küszöbtől. A szegény családok összesített távolsága a szegénységi küszöbtől dollárban kifejezve megadja, hogy mekkora is a „szegénységi rés”. Ez a szám a bruttó jövedelmek esetében Bruening számításai szerint 512 milliárd dollár, vagyis a szegénynek minősülő családok összesen ennyivel maradnak a szegénységi küszöb értéke alatt. Az adózás és a jóléti juttatások után rendelkezésre álló jövedelmek esetében ugyanez a szám 173 milliárd dollár. Ezzel a módszerrel számolva a jóléti állam 66 százalékkal csökkenti a „szegénységi rést”.
A szerző számításai alapján az állami nyugdíj- és más időskori juttatások 40 százalékkal, míg a rokkantsági ellátások 20 százalékkal csökkentik a „szegénységi rést”. Vagyis a társadalombiztosítási rendszer, amely elsősorban az inaktívakat (időseket és rokkantakat) célozza, a szociális háló legfontosabb és leghatékonyabb részének mutatkozik. Ezért a szegénység elleni küzdelem következő fontos lépése a szerző konklúziója szerint az lenne, hogy azt újabb csoportokra, mindenekelőtt a gyermekekre és a fiatalkorúakra is kiterjesszék.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.
ajánló
Megjelent az Egyensúly Intézet levegőtisztaságról szóló szakpolitikai anyaga
„Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét?” Ezzel a kérdéssel indul az Egyensúly Intézet első...
Tovább erősödik az Egyensúly Intézet
Egyensúly Csoport néven cégcsoportként folytatja működését az Egyensúly Intézet, a Future Forum...
Megjelent az Egyensúly Intézet Megatrend Indexe
Több mint egy éves kutatómunka eredményeként elkészült a „Megatrend Index”. A Megatrend Index...
E-könyvben is kapható a Magyarország 2030
Már nem csak nyomtatott példányban elérhető a Magyarország 2030 kötet. Már e-könyvben is kapható...
Sedláček és Szvetelszky adott elő az Egyensúly Intézet konferenciáján
Az Egyensúly Intézet Future Forum Danubia rendezvénysorozatának második szakmai beszélgetését...
Fukuyama és Stumpf az Egyensúly Intézet első konferenciáján
Az Egyensúly Intézet 2020. október 13-án Francis Fukuyama-t, a Stanford Egyetem professzorát és...