2019 – a tüntetések éve?

Szerző: | nov 4, 2019 | 2019/13, Blog, Politika, Világtrend

A tiltakozások nem csak az anyagiakról szólnak

Pnina Shuker az Israel Hayomban elemzi az idei év széleskörű lakossági tiltakozásait szerte a világban. Mint írja, 2019-re alighanem a tüntetések éveként fogunk emlékezni utólag. A sort a munkajogi szabályozás módosítása ellen fellépő magyarok nyitották meg, akiket előbb a francia, majd a belga, holland, szerb, lengyel, olasz és svéd sárgamellényes demonstrálók követtek, végül pedig a hasonló izraeli mozgalom. Hollandiában, Franciaországban és Németországban emellett az ottani kormányok renyhe klímapolitikája ellen is tömegek vonultak az utcákra.

De a hullám nem állt meg Európa határainál. Szeptemberben a korrupcióellenes tanács jogkörének kurtítása ellen tört ki tiltakozás Indonéziában, Irakban a munkanélküliség és a közszolgáltatások rossz minősége, Libanonban a telekommunikáció megadóztatása, Hongkongban pedig a kínai kormánynak a helyi ügyekbe történő erőszakos beavatkozása miatt. De a politikai forrongás Latin-Amerikát sem kerülte el: Ecuadorban az üzemanyag-támogatások csökkentése miatt, Chilében a tömegközlekedés költségeinek emelkedése és a bérek befagyasztása miatt, Bolíviában az elnökválasztás elcsalása miatt robbant ki az elégedetlenség, miközben Algériában a tüntetőknek sikerült véget vetniük Abdel-Azíz Butelfika hosszú uralmának.

Bár nehéz mindenhol érvényes, közös vonásokat találni a számtalan ország sokféle okból kitört forrongásai között, a szerző szerint mégiscsak hasonló mintázatot jelent, hogy a gazdasági esélyeikkel és a tűrhetetlen állami korrupcióval elégedetlen fiatalok mindenhol vezető szerepet játszottak a demonstrációkban. Ehhez járulhatott hozzá az informatika fejlődése és a közösségi média előretörése is. Mindemellett a követelések a legtöbb helyen nem korlátozódtak az anyagiakra: a tüntetők elsősorban nem egy-egy új adó vagy törvénytervezet visszavonását akarták elérni, hanem sokkal inkább mélyebb változást és érdemi demokratikus reformokat követeltek.

Ezt az is igazolja, hogy a legkeményebb konfliktusok azokban az országokban jelentek meg, ahol a Freedom House demokráciaindexe szerint a szabadság és az emberi jogok legrosszabb állapotban voltak. Ráadásul még ahol sikerült is elérni a kezdeti célokat vagy akár megbuktatni a kormányt, a tömegek nem vonultak vissza az utcáról: egyetlen vezető vagy kormány leváltásában nem látták a hosszú távú és mélyreható változások biztosítékát. A szerző szerint épp ezért a kormányok esetleges meghátrálása nem fogja csillapítani a kedélyeket: a heves tiltakozások világszerte sokáig velünk maradnak.

Világtrend – új eszmék, új kihívások, új megoldások.
Az Egyensúly Intézet
szemléje a világsajtó legérdekesebb híreiből,
az innováció, a gazdaság és a nemzetközi politika legfontosabb hosszú távú trendjeiről. Hogy
a médiazaj ne nyomja el az igazán fontos híreket.

ajánló